Új bértábla várható az egészségügyi szakdolgozóknál
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a hosszú hétvégén ismertette a szakdolgozói bérezési modell terveit. A javaslat szerint a rendszer hat besorolási csoportból és tizenöt gyakorlatiidő-fokozatból állna, így a fizetés a szakmai tapasztalat és a magasabb végzettség függvényében is emelkedhetne.
A tervezett bérrendezés mintegy 123 ezer dolgozót érinthet, évi 192 milliárd forintos kerettel. A gyakorlati idő alapján jellemzően háromévente lehetne magasabb bérfokozatba lépni, a korábban megszerzett szakmai gyakorlatot azonban beszámítanák, így egyes dolgozók már egy vagy két év elteltével előreléphetnének. A magasabb szakképzettséget szerző, magasabb besorolású munkakörbe kerülő dolgozók alapbére szintén növekedhetne.
Vita a béremelés ütemezéséről és mértékéről
A 2027-es költségvetésben az állami egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, ebből 192 milliárd forintot szánnak a szakdolgozói bérek rendezésére. A tervek szerint 2027-től átlagosan 15 százalékos béremelés valósulhat meg az egészségügy nem orvosi munkaköreiben, ami a személyi jövedelemadó változásával együtt egyes dolgozóknál akár 17 százalékos nettó keresetnövekedést jelenthet.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) üdvözli a béremelést, ugyanakkor kifogásolja, hogy a bérekre szánt 192 milliárd forint nem éri el a korábban várt, 500 milliárd forintos többletkeret felét. A kamara azt is sérelmezi, hogy a korábbi ígéretek ellenére a béremelést nem idén vezetik be, hanem 2027-re tolódik, és egyelőre nem ismert, melyik hónaptól lép életbe, illetve hogyan oszlik meg a növekmény az egyes munkakörök és tapasztalati szintek között. A MESZK azt kéri, hogy a szakdolgozói bérekre fordított összeg érje el a korábban ígért arányt, a béremelés még idén valósuljon meg, és a kamara is vehessen részt a részletek kidolgozásában. A több mint százezer szakdolgozót képviselő érdekképviselet azt is nehezményezi, hogy nem kapott meghívást az egyeztetésekre.
Európai szintű munkaerőhiány
Az egészségügyi munkaerőhiány Európa-szerte súlyos gondot jelent. Egy európai parlamenti háttértanulmány előrejelzése szerint 2030-ra több mint négymillió egészségügyi és gondozási dolgozó hiányozhat az Európai Unióban. Az Európai Parlament szeptember 17-én elfogadott állásfoglalása a jelenlegi uniós hiányt mintegy 1,2 millió főre becsüli, és legalább egymillió további szakember bevonását szorgalmazza a 2028–2034-es költségvetési időszakban. A parlament 514 igen szavazattal, 61 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadta el az állásfoglalást, amely átfogó, hosszú távú uniós stratégiát sürget a létszám növelése, a dolgozók megtartása és a munkakörülmények javítása érdekében.
A dokumentum a tisztességes bérezés, a kiszámítható munkaidő-beosztás, a munka és a magánélet egyensúlya, valamint a túlterhelés csökkentése mellett áll ki, és kitér a munkahelyi stressz, az erőszak és a zaklatás elleni védelemre is. Az állásfoglalás önmagában nem jelent kötelező erejű intézkedést, hanem a közös fellépés irányát jelöli ki.
Magyarország az uniós átlag alatt
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az ápolók lakosságarányos száma mintegy 35 százalékkal marad el az uniós átlagtól. Az Európai Bizottság, az OECD és az Európai Egészségügyi Rendszerek és Szakpolitikák Megfigyelőközpontja közös országjelentése szerint 2023-ban ezer lakosra mindössze 5,5 ápoló jutott Magyarországon, szemben a 8,5-es uniós átlaggal. Az orvosoknál kisebb, de szintén jelentős volt az elmaradás: ezer lakosra 3,6 orvos jutott, miközben az uniós átlag 4,3 volt.
A MESZK az európai szakmai együttműködésben is részt vesz: október 21-én online ülésezett az Európai Ápolási Tanács munkacsoportja, amelynek munkájában a magyar szervezet képviseletében Hirdi Henriett is részt vett. A megbeszélés témái között szerepelt az Európai Parlament egészségügyi munkaerő válságáról szóló állásfoglalása és a szakdolgozók helyzetének javítása.
