Karácsonykor sem mertek költeni a magyarok: A bizonytalanság visszafogta a fogyasztást
A hazai kiskereskedelem 2025-ben mérsékelt ütemben bővült, ugyanakkor az ünnepi időszak nem hozott kiugró forgalmat. A háztartások által tapasztalt óvatosság és a fogyasztói bizalom lassú helyreállása jelentős mértékben hozzájárult a fogyasztás csökkenéséhez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025 decemberében az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami naptárhatástól megtisztítva is mérsékelt teljesítménynek számít.
Elemzők megjegyzik, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma vegyes képet mutatott. Például a használtcikk-üzletek forgalma kiemelkedően, 13 százalékkal bővült, míg az iparcikk jellegű vegyes üzletek 10, a gyógyszer- és illatszerüzletek 6,6 százalékos növekedést produkáltak. A lakosság, bár a reálbérek emelkedése ellenére, óvatosan költött, és inkább az alapvető vagy kedvező árú termékek felé orientálódott.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője, az Economxnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a GDP növekedésének motorja a háztartási fogyasztás, azonban a szolgáltatások nem részei a kiskereskedelmi statisztikáknak. A szakértő szerint 2026-ban gyorsabb fogyasztásbővülésre lehet számítani, ami a reálbérek 6 százalék körüli emelkedésének és a választások előtti fiskális intézkedéseknek köszönhető. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi dinamika érdemi gyorsulásához a fogyasztói bizalom tartós és jelentős javulása szükséges.
Az élelmiszer- és italüzletek forgalmának volumene 3,1 százalékkal csökkent, ami szintén aggályos jelenség a piacon. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem 2,8 százalékkal emelkedett, de ez a növekedés ennél a szegmensnél már lassuló tendenciát mutatott, valószínűleg a piaci telítettség és a szezonális akciók mérsékelt hatásának eredményeként.
A vizsgált időszakban a lakosság pénzügyi tudatossága és a kivárás hangsúlyosan megjelent a fogyasztási szokásokban. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 1,7 százalékkal nőtt, jelezve a mobilitás fokozatos visszaállását, azonban ez sem volt elegendő a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedéséhez. A decemberi kiskereskedelmi adatok részletesebb elemzése azt mutatja, hogy a fogyasztók a bővülő jövedelmek ellenére fokozottan takarékoskodtak, hiszen az élelmiszerfogyasztás mindössze 2,5 százalékkal nőtt, ami arra utal, hogy a háztartások a többletüket inkább megtakarításra vagy más kiadásokra csoportosították át.
A régiós összehasonlítás alapján elmondható, hogy Magyarország kiskereskedelmi forgalma követi a közép-európai trendet, amelynek növekedése mérsékelt és stabil. A folyamatosan változó piaci környezet, az árrésstop kivezetése, illetve a termelők és beszállítók költségeinek emelkedése mind befolyásolják a fogyasztói árakat, ami a jövőbeni költési hajlandóságot is érintheti.
A kiskereskedelmi forgalom 2025-ös teljesítménye igen gyenge, hiszen az inflációs sokk hatására a fogyasztói bizalom nem állt helyre. A szövetség főtitkára Kosák Tamás hangsúlyozta, hogy az állami intézkedések, mint a nyugdíjas élelmiszer-utalványok, nem voltak elegendők a problémák megoldására. Az elkövetkezendő évek a kiskereskedelmi szektor számára új kihívásokat hozhatnak, ugyanakkor a kedvezőbb fogyasztási adatok reményt adnak a jövőbeni növekedésre.
