Surányi György: Nem reális a 2030-as euró, brutális megszorítás kellene hozzá
Surányi György volt jegybankelnök szerint Magyarországnak érdemes csatlakoznia az euróövezethez, de a bevezetést jól végiggondolt menetrend szerint kellene végrehajtani. A szakember egy véleménycikkben leszögezte: a 2030-as csatlakozási céldátum nem reális.
Számításai szerint az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése négy éven át évi 1,1 százalékos GDP-arányos fiskális megszorítást, azaz évi mintegy 1000 milliárd forintos költségvetési kiigazítást igényelne.
Surányi György ugyanakkor úgy véli, Magyarország ma nincs olyan helyzetben, mint az 1995-ös makrogazdasági kiigazítás idején: a gazdaságot jelenleg nem jellemzi általános túlfűtöttség, túlkereslet, magas infláció, fenntarthatatlan külső hiány vagy devizában fennálló eladósodottság. A költségvetési problémák szerinte inkább strukturális jellegűek, ezért fokozatos, reformokkal megalapozott, reálisan öt-hat év alatt végrehajtott kiigazításra lenne szükség.
A volt jegybankelnök a monetáris szigor további fokozását sem tartja indokoltnak. Álláspontja szerint az inflációs célkitűzés rendszere nem működik megfelelően, az MNB pedig az elmúlt időszakban csak kivételesen és átmenetileg tudta elérni az inflációs célt.
Hozzátette: a jelenlegi alacsony infláció sem tekinthető önmagában kedvező fejleménynek, mert jelentős elfojtott infláció áll mögötte. Ennek egyik forrása az ársapkák, az árakon keresztül megvalósuló rezsicsökkentés, valamint a közszolgáltatások árának befagyasztása, de a magas reálkamat és a szerinte túlértékelt forintárfolyam is hozzájárul a helyzethez.
Kifejtette: a forint felértékelődése önmagában nem probléma, a jelenlegi erősödés azonban kevesebb mint két év alatt, stagnáló termelékenység mellett következett be. Ezért szerinte az árfolyam jelenlegi szintje nem tekinthető egyensúlyinak, és a felértékelődés nem is nevezhető növekedésbarátnak.
Surányi György szerint nem szabad örülni a céltól jócskán elmaradó inflációnak, mint ahogy az azt meghaladónak sem, különösen akkor, ha ez nem szándékolt, meglepetés dezinfláció és főként nem organikus pálya eredménye. Úgy fogalmazott: mielőtt az inflációs cél idő előtt módosulna, el kellene végezni a legszükségesebb házi feladatokat.
Ennek részeként szerinte ki kell vezetni az ársapkát, ki kell vezetni a kamatsapkát, meg kell szüntetni az árakon keresztül megvalósuló rezsicsökkentést, fel kell oldani a közszolgáltatások árának befagyasztását, csökkenteni kell a károsan magas reálkamatot, és ennek nyomán mérsékelni kell a túlértékelt forint árfolyamát.
A volt jegybankelnök szerint jó lenne higgadt fejjel, körültekintően meghatározni az eurócsatlakozás céldátumát. A párhuzamosan végrehajtott, négy évig folytatott, erőteljes fiskális és monetáris megszorítás – különösen, ha ez nincs összhangban a jövedelempolitikával, és a céldátum egy választási évre van kitűzve – olyan kibocsátásveszteséget okozhat, amit szerencsés lenne elkerülni. Hozzáfűzte: a feltételek teljesítésének az elkerülhetetlennél jóval nagyobbak a gazdaságpolitikai és a politikai kockázatai, kudarc esetén pedig előre jól látható hitelességvesztés következne be, ami hosszú évekre elnapolná az eurózóna-csatlakozást.
Magyar Péter miniszterelnök június végén kijelentette: a magyar gazdaság 2030-ra teljesítheti az euróbevezetés feltételeit, és nincs szükség megszorításokra az eurózónához való csatlakozás érdekében.
