Járulékplafon visszavezetését javasolja a nyugdíjszakértő
Célszerű lenne mielőbb megvizsgálni a járulékplafon visszavezetésének lehetőségét – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő. A szakértő emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1992. március 1-től 2012. december 31-ig meg volt határozva az egyéni járulékfizetés felső határa, azóta viszont semmi nem korlátozza a nyugdíjjogosultság szerzését.
Így működött a járulékplafon
A járulékplafon idején magasabb jövedelem esetén is csak a járulékplafon összegéig terjedő keresetből vonták az adott évi járulék összegét, ezért az öregségi nyugdíj megállapításakor is a megszerzett jövedelemnek csak a járulékfizetéssel érintett részét lehetett figyelembe venni.
Példaként említette, hogy ha 2000-ben valaki összesen 3 millió forintot keresett, ebből legfeljebb 2 millió 20 ezer 320 forint erejéig vonták a nyugdíjjárulékot. A fennmaradó 979 ezer 680 forint már mentes volt a nyugdíjjárulék fizetése alól, viszont emiatt nem is számítható be a nyugdíj megállapítása során. A munkáltató viszont nem mentesült: neki a teljes 3 milliós összeg után fizetni kellett a munkáltatói járulékokat. Ez súlyosan korlátozta a munkáltatók magas keresetre irányuló fizetési hajlandóságát – világította meg Farkas András.
A plafon megszűnésének következményei
Miután a járulékfizetési plafon 2013. január 1-től megszűnt, ettől az időponttól a kereset teljes összege után meg kell fizetni a járulékot. Farkas András szerint mindez két következménnyel jár: egyrészt évente tízmilliárdos nagyságrendben nő a nyugdíjkassza bevétele, hiszen a magas keresetek egésze után járulékot kell fizetni, másrészt viszont egyre magasabb nyugdíjvárományok alakulnak ki a magas keresetűek körében, ami évről évre súlyosbítja a nyugdíjkassza jövőbeni finanszírozási kockázatait.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében tehát célszerű mielőbb megvizsgálni a járulékplafon visszavezetésének lehetőségét – hangsúlyozta a szakértő.
