Kéthetes mélyponton a forint árfolyama
Szeptember közepe óta nem látott szintre, 367 fölé emelkedett hétfőn az euró-forint keresztárfolyam. A dollárt már 323 forint felett jegyzik.
Az Erste véleménye szerint az erős dollár, a magas energiaárak és a szintén fölfelé tartó globális kötvényhozamok továbbra is komoly ellenszelet jelentenek a forint erősödése előtt. A tízéves amerikai állampapír hozama hétfőn 5,2 százalék felett jár, míg a Brent hordónkénti ára 108 dollár körül alakul.
A keresztárfolyam emelkedésében annak is szerepe van, hogy még pénteken Kurali Zoltán, az MNB alelnöke úgy nyilatkozott: kedvező külső feltételek és hiteles kormányzati hiánycsökkentési terv esetén még az idén sor kerülhet újabb kamatvágásra.
A hét folyamán főleg a nemzetközi eseményekre koncentrál a forintpiac, hiszen a héten esedékes amerikai munkaerőpiaci és európai inflációs adatok a nagy jegybankok várt kamatpályáján keresztül a forint mozgását is befolyásolják – fűzte hozzá az Erste elemzője.
A Raiffeisen Bank úgy értékelt: az euró-forint rövid távú emelkedő trendje fennmaradt, amit a geopolitikai kockázatok, a magas olajár és az erős dollár is támogat. Az MNB múlt heti kamattartása csak átmenetileg segített a forinton. A 367-368-as zóna áttörése további forintgyengülést jelezne a bank szakértője szerint, míg a rövid távú mozgóátlagok alá kerülés a trend gyengülésére utalna.
Van esély a felminősítésekre
Kurali Zoltán, az MNB alelnöke a jegybank vasárnap megjelent podcastjában azt mondta, hogy ha a kormány euróbevezetés iránti elkötelezettségét hitelesnek ítélik, Magyarország a befektetők szemében kiléphet a feltörekvő piaci kategóriából. Az euróövezeti konvergencia szerinte „más környezetet” teremthet, amely hitelminősítői felminősítésekkel és beruházási fellendüléssel járhat.
A jegybank a kormány 2027-es költségvetés-tervezetét és 2030-ig szóló gazdasági előrejelzéseit várja, és különösen azt figyeli, hogy a konszolidáció inkább kiadás- vagy bevételoldali lesz-e, illetve inflációs vagy dezinflációs hatással jár-e. Az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentését követően az MNB a szolgáltatás- és bérinfláció lassítására is törekszik, a cél további, az EKB-val megegyező 2 százalékra mérséklésére ugyanakkor egyelőre nincs vállalás.
