Kifuthatnak az orosz olajszállítási szerződések
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlésben arról beszélt, hogy a kormány célja az üzemanyagárak alacsonyan tartása Magyarországon, de nem olyan szinten, amely már az ellátás biztonságát veszélyeztetné. Az államtitkár közölte: a következő évre még érvényben lévő szerződések vannak az orosz féltől, ugyanakkor ha az az irány, hogy le kell válni az orosz olajról, akkor Magyarország képes erre.
Néhány hónappal korábban Magyar Péter miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem tudna Magyarország leválni az orosz olajról, a Tisza-kormány célja ezért a beszerzések diverzifikálása, vagyis minél több forrásból érkezzenek energiahordozók az országba.
Szakértő: technikailag közelebb vagyunk, de nem mindegy a felkészültség
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint technikailag ma már sokkal közelebb állunk az orosz olajról való leváláshoz, mint két-három évvel ezelőtt, de különbséget kell tenni aközött, hogy az ország átmenetileg képes-e működni orosz olaj nélkül, illetve aközött, hogy tartósan, normál finomítói kapacitáskihasználtság mellett is képes-e teljes egészében nélkülözni azt.
A szakértő felidézte: 2026-ban a Barátság kőolajvezetéken január 27-én megszakadt a szállítás, és egészen április végéig Magyarország lényegében az Adria-vezetéken keresztül érkező, nem orosz kőolajra támaszkodott. Az Európai Bizottság májusi országértékelése szerint ebben az időszakban nem alakult ki üzemanyag-ellátási zavar Magyarországon.
Ugyanakkor az Európai Bizottság szerint 2025-ben a magyar kőolajimport több mint 90 százaléka érkezett Oroszországból, és a Mol valamint a JANAF hosszú távú kapacitásteszteket végez, amelyek végleges kiértékelése 2027 elejére várható.
Az Adria-vezeték lehet a kulcs
A legfontosabb alternatív útvonal az Adria-kőolajvezeték, amelyen keresztül a horvátországi Omisalj terminálba tengeri úton számos forrásból lehet nyersolajat behozni. Az Európai Unió legnagyobb kőolaj-beszállítói között jelenleg az Egyesült Államok, Norvégia és Kazahsztán is szerepel.
A Mol 2025-ben mintegy 1,2 millió tonna alternatív nyersolajat dolgozott fel, és Azerbajdzsánból is rendelkezik saját kitermelésből származó olajjal. Pásztor Szabolcs szerint az orosz kőolaj legfontosabb gazdasági előnye a kedvezőbb beszerzési ár és a kiépült csővezetékes infrastruktúra volt. Az Európai Bizottság számítása szerint 2025-ben az Urals és a Brent közötti átlagos árkülönbség mintegy 22 százalék volt, ami a magyar energiaegyenleget hozzávetőleg a GDP 0,2 százalékának megfelelő összeggel javította.
Mérsékelt áremelkedés, nem gazdasági armageddon
A szakértő szerint a 0,2 százalék nem azt jelenti, hogy az orosz olaj elhagyása automatikusan ennyivel csökkentené a GDP-t, hanem a kedvezőbb importárból származó előny nagyságát mutatja. A kiváltás költsége több csatornán jelenhet meg: drágább lehet a nyersolaj, magasabb a logisztikai költség, romolhat a finomítói hatékonyság, és beruházásokra is szükség van.
Pásztor Szabolcs nem tartja szerencsésnek a korábbi, több százalékos GDP-veszteségről szóló becsléseket erre a kérdésre vetíteni, mert azok jelentős része az orosz gáz és olaj együttes, hirtelen kiesésével számolt.
Az üzemanyagárak kapcsán a szakértő kiemelte: nem lehet azt mondani, hogy az orosz olaj kiesése automatikusan meghatározott összeggel emelné a benzin vagy a dízel árát, mert a magyar árakat alapvetően a régiós nagykereskedelmi árak, a Brent, a dollár-forint árfolyam, a finomítói árrés, az adók és a logisztikai költségek együttesen alakítják. Példaként említette, hogy 310–315 forint körüli dollárárfolyam mellett 10 dolláros hordónkénti kőolajár-emelkedés áfával együtt hozzávetőleg 25 forintos literenkénti hatást jelenthet, ami nem azonos a kiskereskedelmi ár tényleges növekedésével.
Az Európai Bizottság 2026-os elemzése szerint rendezett átállás esetén a fogyasztói üzemanyagárakra gyakorolt hatás akár mérsékelt is lehet, mert a magyarországi árak eleve nagyrészt a régiós piaci árszinthez igazodnak.
A Mol már dolgozik az átálláson
A szakértő kiemelte: a Mol finomítóit nem kell egyik napról a másikra átállítani, a százhalombattai és pozsonyi finomító már most is képes többféle nem orosz kőolaj feldolgozására. A Mol 2014 óta mintegy 170 millió dollárt, 2022 és 2025 között pedig további körülbelül 200 millió dollárt fordított a diverzifikációhoz szükséges infrastruktúrára, és a vállalat saját 2026-os befektetői prezentációja szerint 2026–2027-ben további 130–150 millió dolláros beruházásra van szükség a teljes működési rugalmasság eléréséhez.
Összegezve Pásztor Szabolcs szerint 2027 végére megteremthetők a teljes leválás technikai feltételei a Mol saját beruházási ütemezése alapján, ugyanakkor nehéz előre jelezni, hogy 2027. január 1-jétől egyik napról a másikra, minden többletköltség és kapacitásveszteség nélkül le lehet-e zárni a Barátság vezetéket.
