Jelentős jövedelmi különbségek Magyarországon: akár 13-szoros eltérés a fizetésekben
Budapesten 48 százalékkal magasabb a nettó havi átlagos munkajövedelem, mint a községekben, a megyei jogú városokat pedig 21 százalékkal haladja meg – derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből. A kutatók szerint a jövedelmi különbségek több mint 80 százalékát a földrajzi elhelyezkedés magyarázza, nem a településtípus.
Jelentős eltérések az átlagok mögött
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a nettó munkajövedelmek 2025. évi változását vizsgálta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szja-adatbázisa alapján a nettó havi átlagos munkajövedelem 521 ezer forintot tett ki a GKI számítása szerint. A különbség egyik oka, hogy a KSH 3,8 millió teljes állású munkavállalóval számol, míg a NAV adatbázisa szélesebb foglalkoztatási kört fed le; az elemzés hozzávetőleg 4,3 millió munkavállaló adatait vette figyelembe.
Településtípusonkénti átlagkeresetek
Az átlagok mögött jelentős különbségek húzódnak meg: Magyarországon a legmagasabb jövedelmű település és a legalacsonyabb között csaknem 13-szoros az eltérés. Budapesten a nettó havi átlagos munkajövedelem 666 ezer forint volt 2025-ben, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer forint, a városokban 502 ezer forint, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forint.
A legjobban és a legrosszabbul kereső települések
A tíz legtöbbet kereső település között a kiugró budapesti II. és XII. kerület mellett öt Pest megyei község szerepel: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. Mellettük egy borsodi, két Veszprém megyei, egy Nógrád megyei és egy Győr-Moson-Sopron megyei község is felkerült a listára: Tornakápolna, Németbánya, Salföld, Garáb és Maglóca. A felsorolt községek körében a legalacsonyabb nettó havi átlagos munkajövedelem is 810 ezer forint volt, Telkiben pedig 920 ezer forintot ért el. A budapesti kerületeket is figyelembe véve a maximum 981 ezer forint volt.
A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legszegényebb településen, Csenyétén a nettó havi átlagos munkajövedelem mindössze 75 ezer forint volt, a kategória felső határa pedig 158 ezer forintot tett ki.
Lassú felzárkózás az elmaradottabb térségekben
Pozitív tendenciaként említi az elemzés, hogy a munkajövedelmek százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek az elmaradottabb területeken 2025-ben. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bértorlódás révén elsősorban az alacsony jövedelműek keresetét növelte. A legszegényebb térségekben megfigyelhető felzárkózás ellenére a jövedelmi különbségek csak lassan mérséklődnek.
A legnagyobb százalékos növekedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta. Átlag alatti volt a növekedés a Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében. Nominálisan Budapest és Pest megye állt az élen: a nettó havi átlagos munkajövedelem a fővárosban 60 ezer, Pest megyében 54 ezer forinttal emelkedett, míg az északkelet-magyarországi és alföldi térségekben volt a legkisebb a növekedés.
