Magyar Péter elárulta, mi lesz a 14. havi nyugdíjjal
Nem folytatja a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését a Tisza-kormány, helyette Nyugdíjas SZÉP-kártyát építenek fel – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Telexnek adott interjújában. Mint mondta, utóbbi juttatás csökkenti a különbségeket, a korábbi rendszer igazságtalan volt, mert a nagy nyugdíjak mellé rendkívül nagy 13. havi juttatás járt, ami tovább nyitotta az ollót a nyugdíjasok között.
A SZÉP-kártya teljes felépítése után a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évi 200 ezer, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 100 ezer forintot kapnak. A kártyát 2030-ig négy lépésben vezetik be, jövőre az összegek negyedét fizetik ki, és a nyugdíjasok 97 százaléka, mintegy 2,2 millió ember részesülhet belőle. „Nem növeljük a társadalmi különbségeket, ami az Orbán-rendszer célja volt, az az ország sikeres és boldogabb, ahol kisebbek a társadalmi különbségek” – fogalmazott a miniszterelnök.
A 2027-es költségvetés összeállításakor a családtámogatások egyes elemeiről és az intézkedések időzítéséről voltak a legnagyobb viták – mondta még Magyar Péter. A Tisza 1200 pontos vállaláslistájának teljesítése során a legnagyobb dilemmát az jelentette, hogyan tudnak csökkenő költségvetési hiány és államadósság mellett fenntartható büdzsét alkotni, miközben jelentős vállalásaikat is megvalósítják. Elmondása szerint egyes vállalásokat nem tudtak teljes egészében teljesíteni, más területeken viszont túlteljesítették azokat, különösen az egészségügyre, a szociális területre, a rendvédelemre és a kultúrára figyeltek, hogy egyetlen területet se hagyjanak magára.
Arra a kérdésre, hogy több tárcavezető is volt-e, aki nem tudta elfogadni a költségvetés tervezetét, úgy válaszolt: „másfél”, de végül sikerült megegyezniük. Magyar Péter hangsúlyozta, nem tud olyan területet megnevezni, amelyet hátrébb soroltak volna a költségvetésben. Hozzátette, ő maga is utasított el javaslatokat, mert a béremelések, adókedvezmények és támogatások mértékének meghatározásakor az ország pénzügyi stabilitását is figyelembe kellett venni.
A költségvetés esetleges módosításáról szólva kijelentette, nem attól jó egy büdzsé, hogy nem kell módosítani, hiszen a világpiaci és az energiahelyzet alakulása, valamint az előre nem látható rendkívüli helyzetek is indokolhatnak változtatásokat. A 2027-es költségvetésben a GDP 0,5 százalékának megfelelő tartalékot képeznek a rendkívüli helyzetek kezelésére. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy ha módosítani kell a büdzsét, azt azért teszik meg, mert további elkölthető források állnak rendelkezésre, miközben tartani tudják a 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt.
A béremelések kapcsán elmondta, több mint 600 ezer állami dolgozónak két számjegyű béremelést adnak, a rendvédelmi dolgozók bérlemaradását azonban nem tudják egyetlen év alatt felszámolni. Az adócsökkentésről szólva közölte, a minimálbér szja-jának 9 százalékra csökkentése 250 milliárd forintba kerül 2027-ben, nagyságrendileg ennyi bevételt várnak a milliárdosok vagyonadójából. A magasabb jövedelműek adójának mérséklésére is van terv, de ennek most nem látja realitását.
A vagyonadó szerinte a közös teherviselés része, és a NAV az adóelkerülési céllal átrendezett vagyonok ügyében is vizsgálódni fog. Az exit adó bevezetését is megerősítette. A családi pótléknál pontosítani kell a kétszeresére emelés részleteit, és a miniszterelnök szerint az emelt összegű családi pótlékra is ki kell terjednie a növelésnek.
A rezsicsökkentés a költségvetés számára jelentős teher, de a kormányban egyetértettek a fenntartásával. A kiskereskedelmi különadó hatálya alá kerülnek azok a láncok is, amelyeknek a számítások szerint eddig is oda kellett volna tartozniuk, de alacsony kulcsra számíthatnak. Az árrésstop szerinte nem érte el a célját, mert a terheket áthárították, és magyar vállalkozásokat tett tönkre. A reklámadó tervezett emelését nem tartja magas, büntető jellegű adónak, és úgy véli, a Magyarországon szolgáltatást nyújtó, itt áfás számlát kibocsátó külföldi médiacégek is megadóztathatók. A közmédia költségvetése mintegy 50 százalékkal, körülbelül 60 milliárd forinttal csökkenhet, a részleteken még dolgoznak.
