Öt ügy, amely visszaüthet az elnökre – még a saját szavazóinál is
November 3-án félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, ami Donald Trump elnökségének eddigi legfontosabb politikai erőpróbája. Az eredmény a Trump-féle politika támogatottságáról is képet adhat, az elnöknek azonban nemcsak a demokratikus ellenzékkel kell számolnia: vitatott döntései saját táborán belül is elégedetlenséget válthatnak ki.
Epstein-akták – a republikánusok többsége is elégedetlen
Trump évtizedeken át ismerték Jeffrey Epsteint, a kiskorú lányokat kizsákmányoló hálózatot működtető milliárdost, és legalább hét alkalommal repült a magángépén. Az elnök elhatárolódott tőle, a vádakat politikai lejáratásnak nevezte, és aláírta az iratok nyilvánosságra hozataláról szóló törvényt. A közzététel azonban nem sült el a remények szerint: több iratot visszatartottak, a publikált anyagokban kitakarások szerepeltek. Egy 2026 júniusi felmérésben a republikánusoknak is csak 21 százaléka gondolta úgy, hogy a kormányzat hatékonyan segítette az igazságszolgáltatást az Epsteinhez kapcsolódó ügyekben. Politikai kockázatot jelenthet, ha az elit elszámoltatását és az átláthatóságot váró választók nem kapnak kielégítő válaszokat.
ICE-túlkapások – erőszak árnyékolja a bevándorláspolitikát
Trump egyik legfontosabb kampányígérete az illegális bevándorlás visszaszorítása és a történelem legnagyobb kitoloncolási programja volt. Az idegenrendészeti hatóság maszkos, nehezen azonosítható ügynökeinek razziái azonban komoly ellenállást váltottak ki. Los Angelesben 2025 nyarán tömegtüntetések törtek ki, Trump pedig nemzeti gárdistákat és tengerészgyalogosokat vezényelt a városba. A legsúlyosabb konfliktus 2026 januárjában Minnesotában robbant ki: Minneapolisban egy ICE-ügynök lelőtte a 37 éves Renee Goodot, egy másik incidensben pedig Alex Pretti vesztette életét. Mindketten amerikai állampolgárok voltak. Az esetek országos tiltakozáshullámot indítottak el, több mint ezer demonstrációt szerveztek. Októberben Bronxban egy ügynök meglőtte a 28 éves Oscar Belgalt, akinek ötéves gyermeke is az autóban ült. A kormányzat szerint mindez a törvények betartatásának ára, kritikusai viszont az arányosságot és az elszámoltathatóságot kérdőjelezik meg.
Iráni háború – elszálló árak a könnyű megélhetés helyett
Trump a 2024-es kampányban azzal is igyekezett megszólítani a választókat, hogy távol tartja Amerikát az újabb, elhúzódó külföldi háborúktól. Ehhez képest 2026. február 28-án az Egyesült Államok és Izrael csapásokat indított Irán ellen, a kormányzat a nukleáris program jelentette fenyegetéssel indokolva a fellépést. A konfliktus nem zárult le gyorsan: a Hormuzi-szoros hajóforgalma súlyosan akadozott, az energiaellátás nyomás alá került, emelkedtek az üzemanyagárak. A Pentagon kiadásai augusztus 1-jéig közel 40 milliárd dollárral nőttek. Mindez különösen kellemetlen, mert a megélhetési költségek csökkentése a kampány egyik központi ígérete volt. Októberben Trump enyhített az orosz dízelexportra vonatkozó szankciókon, az üzemanyagárak mérséklését várva a szállításoktól.
Sajtószabadság – a kritikus hangok elhallgattatása
Trump második elnöksége és a fősodorbeli média közötti háború a késő esti talk-show-k stúdióiban érte el a csúcspontját. A CBS pénzügyi okokra hivatkozva törölte Stephen Colbert műsorát, az elnök pedig figyelmeztette a rivális Jimmy Kimmelt. Amikor Kimmel éles megjegyzéseket tett a Trump-családra, az elnök és a First Lady nyilvánosan követelték a kirúgását, ami az ABC-t a műsor ideiglenes felfüggesztésére kényszerítette. Trump lojális FCC-elnöke, Brendan Carr eljárást indított az ABC helyi adóinak sugárzási engedélyei ellen. A médiavállalatok a szólásszabadság védelmében perelték be a szabályozó hatóságot. Trump 2026 szeptemberében kitiltotta a CNN-t, az MS NOW-t és a Politicót a Fehér Házból, egy szövetségi bíró azonban valószínűleg alkotmányellenesnek ítélte a döntést, és elrendelte a sajtóhozzáférés helyreállítását.
„America First” vagy „Trump First”?
Trump az „America First” jelszavával kampányolt, elnökként mégis egyre több hagyományos szövetségesével került konfliktusba. Az Európai Unióval folytatott kereskedelmi viták, Kanada fenyegetése és a NATO-szövetségesekkel szembeni konfrontatív retorika mind azt a kérdést vetik fel, valóban Amerika érdekei kerülnek-e előtérbe. 2025 februárjában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Házban, a kamerák előtt került heves szóváltásba Trumppal és JD Vance alelnökkel; a jelenet sokak számára egy háborúban álló partner nyilvános megszégyenítését jelentette. Trump elrendelte a Mexikói-öböl „Amerikai-öbölre” átnevezését, és felmerült Kanada 51. amerikai állammá tételének gondolata is. A Pew Research Center 2026-os, 36 országra kiterjedő felmérésében a válaszadók medián 23 százaléka bízott Trumpban a világpolitikai ügyek kezelésében, miközben 57 százalék kedvezőtlenül ítélte meg az Egyesült Államokat.
