Reklámadó: a kormány javaslata 3,75 százalékos kulccsal számol
A Pénzügyminisztérium háttérbeszélgetésén Kövesdy Attila, az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az arányosabb közteherviselés jegyében a három-ötezer nagyvállalat 15 százalékos társasági adót fizetne, és bevezetnének egy reklámadót is, amelynek 3,75 százalékos terhelése a külföldi cégekre is kiterjedne. A reklámadónak korábban 7,5 százalékos kulcsa volt, a javaslat szerint most 3,75 százalékos kulccsal térne vissza. Az államtitkár hangsúlyozta: egyelőre javaslatról van szó, a döntés nem tekinthető véglegesnek.
929 milliárd forintos bevételi várakozás
A bemutatott tervek alapján jövőre összesen 929 milliárd forintot remélnek azokból az adóintézkedésekből, amelyek az igazságos közteherviselést, a kiskapuk bezárását, a környezetvédelmet és az egészségvédelmet szolgálják. Az igazságos közteherviselés körébe tartozik a reklámadó is, amely a kiskereskedelmi és biztosítási adóval együtt 54 milliárd forintos pluszt jelenthet.
A szakmai szervezetek szerint a teljes gazdaságra negatív hatással járhat
A Magyar Reklámszövetség és társszakmai szervezetei a háttérbeszélgetést megelőzően arra jutottak, hogy a reklámipari különadó alkalmazása a teljes magyar gazdaságra negatív hatással lehet. Szerintük a reklámadó jelenleg érvényes nulla százalékos kulcsa nem jelenti azt, hogy a magyar reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót: a többi magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat fizetnek.
A szervezetek szerint a reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a nyereségességtől függetlenül, akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet. A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését és üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érintené az újrabevezetés.
Kérdéses a globális techóriások adóztatása
A szakmai szervezetek nem látják, hogyan vonatkozna a különadó a magyarországi reklámköltés közel 40 százalékát adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok. Figyelmeztetésük szerint egy újabb adóteher tovább rontaná a magyar médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest. A Magyar Reklámszövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a reklámadó visszavezetéséről szóló döntéshez tegye nyilvánossá a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot.
A költségvetési tervezet még nem nyilvános
A jövő évi költségvetésről egyelőre úgy folyik a beszélgetés, hogy a tervezetet a nyilvánosság még nem ismeri, miközben a háttérfolyamatok zajlanak, és a lobbizás is tart, ahogy a reklámadó esetében is történik.
