Wekerle Plusz: új korszak előtt a magyar lakáspiac
A magyar lakáspiac új korszak előtt állhat: az Otthon Start helyére érkező Wekerle Plusz a használt helyett az új építésű ingatlanokat, a befektetők helyett az első otthonukat kereső fiatalokat, a puszta vásárlásösztönzés helyett pedig a lakásállomány korszerűsítését helyezné előtérbe.
2027-től indul a program
A Wekerle Plusz 2027-től segíti a fiatalok saját lakáshoz jutását vagy a meglévő otthonuk felújítását: ehhez egy kedvezményes kamatú hitelt, egy állami támogatással összekötött, szintén kedvezményes kamatozású felújítási hitelt és egy állami támogatással összekötött lakástakarékot lehet felhasználni. Egyúttal az Otthon Start megszűnik.
Kétféle kamat, szűkebb jogosultság
A 2026. október 19-én bejelentett konstrukció a 18 és 41 év közötti első lakásszerzőket célozná: az új építésű lakásokhoz fix 3 százalékos, a használt ingatlanokhoz fix 5 százalékos kamattal lehetne hozzájutni. A korábban megkötött Otthon Start-szerződések érvényben maradnak, a részletszabályok egy része azonban még nem ismert.
Az új lakások lehetnek a legnagyobb nyertesek
A háromszázalékos kamat komoly versenyelőnyt jelenthet az új lakások piacán, mivel a vevőnek a vételár és a fenntartási költségek mellett a finanszírozás teljes költségét is mérlegelnie kell. A hitelprogram azonban nem teremt egyik napról a másikra több lakást: ha a többletkereslet mellett a kínálat nem bővül, a kereslet egy része ismét az árakban jelenhet meg.
A használt lakásoknál az alkuerő kerülhet előtérbe
Az ötszázalékos kamat bevezetésével a használt lakások elveszítenék finanszírozási előnyüket az új építésűekkel szemben. Ez nem jelent automatikusan áresést, de gyengítheti a keresletet. Egy szemléltető példában 40 millió forint, 25 éves futamidő és végig fix kamat mellett a 3 százalékos hitel havi törlesztőrészlete hozzávetőleg 190 ezer forint, az 5 százalékosé mintegy 234 ezer forint; a különbség a teljes futamidő alatt megközelíti a 13 millió forintot. A jó állapotú, reális áron kínált ingatlanok vonzóak maradhatnak, a túlárazott, felújítást igénylő lakásoknál nagyobb lehet az árengedmény szükségessége.
Lakástakarék és energetikai felújítás
A lakástakarék állami támogatásának visszaállítása hosszabb távon az önerő előteremtésében játszhat szerepet: az állam a megtakarításokhoz a futamidő első öt évében 10, a hatodik évtől 20 százalékos támogatást adna. Az energetikai korszerűsítésnél a hitelösszeg legfeljebb 15 millió forintra emelkedne fix 3 százalékos kamat mellett, és a hitelhez az elért energiamegtakarítástól függően akár 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás társulhatna. A program országosan elérhető lenne, gyermekvállalási és házassági feltétel nélkül; a cél évente 20 ezer háztartás korszerűsítése, mintegy 40 milliárd forint állami támogatással, legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése mellett.
Mit tegyen most a vevő és az eladó?
Aki most vásárolna, annak elsőként azt érdemes eldöntenie, melyik konstrukcióra lesz jogosult, és melyik ingatlantípus felel meg hosszú távon a pénzügyi lehetőségeinek. Aki új építésű lakásban gondolkodik, annak a várható átadást, a fejlesztő pénzügyi stabilitását és a teljes bekerülési költséget is vizsgálnia kell. Az eladóknak a következő időszakban még inkább felértékelődhet a pontos árazás, mivel a kereslet átrendeződése miatt nőhet a különbség a jól árazott és a piaci realitásoktól elszakadt hirdetések között.
Három tényező dönthet
A Wekerle Plusz végső piaci hatását a részletszabályok, a ténylegesen elérhető lakáskínálat és a háztartások jövedelmi helyzete határozhatja meg. Ha a jogosultsági feltételek szűkek, a használt lakások finanszírozása drágábbá válik, az új lakások kínálata pedig nem bővül elég gyorsan, akkor a program elsősorban átrendezi a keresletet. Ha viszont a kedvezményes finanszírozás mellett több új lakás, megfizethető bérlakás és energetikailag korszerűsített otthon jelenik meg, a hatás tartósabb lehet.
