Mélyül a válság a magyar építőiparban: akár 75 ezer munkahely is eltűnhet
Az építőipar negyedik éve tartó visszaesése és a megrendelések drasztikus csökkenése súlyos veszteségeket okoz az ágazatban – hívta fel a figyelmet az Építőipar Summit konferencián az ágazat több száz szereplője. A szakma üzenete a gazdaságpolitikai döntéshozók számára egyértelmű: mielőbbi válaszokra van szükség.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az építőipar 2026-os teljesítménye várhatóan 10 százalékkal marad el a 2022-es szinttől, a rendelésállomány pedig egy év alatt 25 százalékkal csökkent. A visszaesés eltér a különböző méretű vállalkozásoknál: míg a lakossági megrendelésekből dolgozó mikro- és kisvállalkozások teljesítménye kevésbé csökkent, a közepes és nagyvállalatok akár 50 százalékos visszaesést is kénytelenek számolni.
Az ágazatban két év alatt közel 50 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, és ez a veszteség az év végére akár 70–75 ezer főre is nőhet. Koji László szerint a jelenlegi helyzet különösen súlyos, mert a korábbi, elsősorban pénzügyi válságokkal szemben most egyszerre van jelen a pénzügyi, a megrendelési és a hatékonysági válság. Mint fogalmazott, ilyen összetett és mély válság még nem érte utol az építőipart.
A megrendelések hiánya a legnagyobb probléma
A konferencia nem reprezentatív, helyszíni felmérésén a résztvevők közel háromnegyede, 74 százaléka a megrendelések hiányát nevezte meg a legnagyobb problémának, miközben a munkaerőhiányt mindössze 3 százalékuk. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy a válaszadók több mint négyötöde, 81 százaléka legfeljebb fél évre látja előre biztosan a munkáit vagy a forgalmát, 41 százalékuk pedig csak három hónapnál rövidebb időtávra tud tervezni.
A 2027-es árbevételi várakozások töredezett képet mutatnak: a vállalkozások 32 százaléka növekedésre, 34 százaléka stagnálásra, további 34 százaléka visszaesésre számít. Ugyanakkor 10 százaléknál nagyobb csökkenést kétszer annyian várnak, 23 százalék, mint hasonló mértékű növekedést, 11 százalék.
A nehéz piaci helyzet a vállalkozások ár- és bérpolitikájában is megjelenik: tízből hat válaszadó, 60 százalék tervez áremelést, miközben minden negyedik, 24 százalék szerint a piac nem teszi ezt lehetővé. Több mint egyharmaduk, 36 százalék egyáltalán nem tervez béremelést, további 40 százalékuk pedig 5 százalék alatti emeléssel számol.
Kiszámítható beruházások nélkül nincs kilábalás
A konferencián megszólaló szakemberek szerint az építőipar kilábalásához mindenekelőtt kiszámítható gazdasági környezetre, a már előkészített beruházások elindítására és folyamatos megrendelésekre van szükség. A piaci fellendülésre azonban a vállalkozások sem várhatnak tétlenül.
Jagodics Tamás, a Cégmenedzser ügyvezető igazgatója szerint a válság idején különösen fontos az előremenekülés: a digitalizáció, a vállalati folyamatok átláthatóbbá tétele és a hatékonyság javítása segíthet abban, hogy a cégek versenyképesebben kerüljenek ki a nehéz időszakból. A szakma üzenete egyértelmű: az építőiparnak nem egyszeri támogatásokra, hanem munkára van szüksége, miközben a vállalkozásoknak is fel kell készülniük a piac későbbi élénkülésére.
