Putyin szerint Moszkvának nincs köze az európai zavargásokhoz
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami televízió vasárnap sugárzott műsorában beszélt az elmúlt hetek európai megmozdulásairól. Álláspontja szerint az Oroszországot érő vádak azt mutatják, hogy egyes európai vezetők nem hajlandók felelősséget vállalni az országaikban kialakult helyzetért.
„Az első reakcióm, amikor ezt (a vádaskodást) megláttam, a meglepetés volt. Azt állítani, hogy mi provokáljuk a tömegtüntetéseket Európa nagyvárosaiban, az már tényleg nyilvánvaló túlzás, ami véleményem szerint az európai országok átlagpolgárai számára is nyilvánvaló” – fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök szerint az ilyen vádak maguknak az európai országoknak is ártanak, mert elterelik a figyelmet a tiltakozások mögött húzódó társadalmi és gazdasági problémák vizsgálatáról. Úgy véli, a megmozdulásokkal kapcsolatos első külföldi politikai értelmezések még nem Oroszországra, hanem az Egyesült Államokra mutattak.
„Elkezdődtek azok a spekulációk, amelyek szerint a mostani eseményeket az Egyesült Államok kormányzatának tevékenysége eredményezte, az, hogy támogatja a jobboldali pártokat és a jobboldali mozgalmakat. Ez számomra kissé furcsa volt, mert nem számítottam arra, hogy így támadják majd a szó katonai értelmében vett legfőbb szövetségesüket és védelmezőjüket” – nyilatkozott Putyin, hozzátéve, hogy a vádaskodást ezt követően a megszokott, oroszellenes mederbe terelték.
Véleménye szerint Moszkvának nem szabad kárörvendenie a zavargások miatt, és nem szabad visszaélnie velük, de a külügyminisztériumnak megfelelő választ kell adnia a vádakra. Oroszországnak az európai migrációs válságon való gúnyolódás helyett nagyobb figyelmet kell fordítania a saját területén élő nemzetek közötti kapcsolatokra és a nemzetközi politika kérdéseire.
Nyugati vállalatok és orosz energia Európában
Putyin szerint Oroszország kedvező feltételeket teremt azoknak a nyugati vállalatoknak, amelyek továbbra is működnek a területén. Mint mondta, sokan közülük nem akartak távozni, annak ellenére sem, hogy kormányuk nyomást gyakorolt rájuk, és ezekből az országokból sok barátjuk csaknem sírt. Hangsúlyozta, hogy Európa ezzel saját magát zárta ki egy nagy piacról.
Arra is rámutatott, hogy miközben egyes uniós tagországok azzal vádolták meg Oroszországot, hogy megtiltotta a nyersanyagok és az energiahordozók exportját, európai államok továbbra is jelentős mennyiségű orosz energiát kapnak. Emlékeztetett arra, hogy az orosz cseppfolyósított földgáz továbbra is 20 százalékos piaci részesedéssel bír Európában.
Franciaországból indult a tiltakozási hullám
Az elmúlt hetek legnagyobb megmozdulásai Franciaországban zajlottak. Az október 17-i, eredetileg a megélhetési költségek, az oktatás finanszírozása és más gazdasági-szociális problémák miatt szervezett demonstrációk több helyen erőszakba, fosztogatásba és rendőrségi összecsapásokba torkolltak. Hasonló incidenseket Olaszországban és több más európai országban is jelentettek.
Franciaországban október 24-én újabb több százezres tiltakozási hullám következett. A francia belügyminisztérium mintegy 400 ezer résztvevőről számolt be országosan, miközben a szakszervezetek ennél jóval magasabb részvételt becsültek.
Donald Trump amerikai elnök, Magyar Péter magyar miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő is a migrációval kapcsolta össze a franciaországi erőszakot, amit Emmanuel Macron és francia tisztviselők határozottan visszautasítottak.
