Új európai adók jönnek? Ez fájhat a pénztárcánknak
Új adókkal tömné be az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetést, miközben Európa legerősebb gazdasága politikai válságba sodródik.
Ursula von der Leyen szeptember 16-i évértékelő beszédében az Uniót egyszerre nevezte a valaha volt legerősebbnek és legbizonytalanabbnak. A gazdasági háttér vizsgálatakor kiderül, mennyit érnek az új bejelentések, köztük a kritikus nyersanyagokkal foglalkozó szervezet és a Kanadával tervezett szövetség, és valóban versenyképességi fordulatot hoz-e az „Egy Európa, egy piac” menetrend, amely 37,5 milliárd eurós éves megtakarítást ígér a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével.
Szó esik arról is, ki fizeti meg Ukrajna háborúját: mennyire védhető jogilag a befagyasztott orosz jegybanki vagyonra épülő reparációs kölcsön, miért blokkolta Belgium, és mi fordította meg Berlin álláspontját.
A másik nagy téma a 2028–2034-es, mintegy 2000 milliárd eurós uniós költségvetés, amelyhez a Bizottság szerint új bevételi forrásokra, vagyis új uniós adókra van szükség. Itt a gazdag, „fukar” tagállamok és a kohéziós forrásokért küzdő országok, köztük Magyarország, állnak szemben egymással.
Mindezt a német tartományi választások fényében érdemes vizsgálni: a CDU történelmi mélyponton van, és a kérdés az, hogy egy belpolitikailag meggyengült Németország hogyan alkudozik a költségvetésről, a reparációs kölcsönről és a versenyképességről, valamint a német gazdaság nehézségei miként gyűrűznek tovább egész Európára.
