Nem a csillogás dönt, hanem a mindennapi használhatóság
Az iroda ma már sokkal több egy látványos dizájnnál: olyan fizikai és mentális találkozási pont, amelynek meg kell adnia a munkavállalónak mindazt, amit a home office sosem tud pótolni – mondta Déri Bea stratégiai márka- és kommunikációs tanácsadó, az Év Irodája 2026-os versenyének zsűrielnöke. A bírálat során ezúttal a mindennapi valóság kerül a fókuszba.
Átlátható szempontok, független szakértők
Déri Bea nagy örömmel fogadta a felkérést, a versenyt ugyanis már azóta követi, mióta létezik. Korábban egy nagy ingatlanbefektető és -üzemeltető vállalatnál dolgozott marketing-, PR- és designigazgatóként, két évvel ezelőtt pedig zsűritagként láthatta bele, milyen komoly szakértelem és mekkora munka áll a díjak mögött. Célja, hogy ez a munka láthatóbbá váljon, és mindenki számára egyértelmű legyen, milyen ismérvek alapján születnek a döntések.
Fenntarthatóság: tanúsítvány helyett ökoszisztéma
A fenntarthatóság korábban sokszor egy tanúsítványt jelentett, ma viszont már alapelvárás, komplex rendszer, amelyet a maga teljességében kell vizsgálni az energiahatékonyságtól az anyaghasználaton át az üzemeltetésig. A zsűriben ezért a fenntarthatóságért felelős szakértő is jelen lesz. Értékelik, ha egy cég költözéskor megtartja az alap szerkezeti elemeket, a burkolatokat, és nem cserél le indokolatlanul minden bútort. Figyelik a növényeket, a természetes fény arányát, az akusztikát, az elvonulásra alkalmas tereket és az anyaghasználatot is.
Amit a home office nem tud pótolni
A legfontosabb, hogy választási lehetőséget kell kínálni a munkavállalónak, és olyan okot adni neki, amiért szívesen bemegy: a találkozás lehetőségét, a csapatmunkát, a brainstormingot és a tudásmegosztást. A térnél két fő dolgot néznek: a funkciók elosztását és a technológiát. Jó arányban kell lennie a fókuszmunkára, az együttműködésre és az elvonulásra szánt tereknek, a régi open office-modell pedig már nem működik. A technológiának tényleg segítenie kell a dolgozókat, nem elég, ha valami jól néz ki, de használhatatlan. Lényeges az identitás is: az iroda szíve pedig mindig a konyha és a közösségi tér, ahol a személyes kapcsolatok kialakulnak.
A kkv-k is versenyben vannak
A kis- és középvállalkozásoknál sokszor elképesztően kreatív megoldásokkal találkozni. Bár gyakran nem rendelkeznek akkora költségvetéssel, mint egy multi, egyedi, emberközpontú megoldásokkal otthonosabb és vonzóbb kultúrát tudnak építeni a térben.
Négyzetméter helyett élmény
Az irodaház tulajdonosának és üzemeltetőjének komoly felelőssége van: ha csak puszta négyzetmétereket ad ki, az ma már nem elég. A szolgáltatások váltak fontossá, legyen szó zöld parkról, jó étteremről, fitneszteremről vagy zuhanyzóról. A cégek gyakran csökkentik a bérelt négyzetmétereket, de a minőséget prémium irányba viszik el, kisebb, de sokrétűbb, szinte otthonos vagy szállodaszerű környezetet hozva létre. A régi, konzervatív szemléletnél megmaradó irodaházak egyre nehezebben veszik fel a versenyt. A jövő azoké, akik az irodát nem négyzetméterben, hanem élményben mérik.
Generációk egy térben
Egy kutatás szerint a munkavállalók átlagosan heti három napot járnak be az irodába. A fiatalabb Z-generációnál óriási igény van a kapcsolatépítésre, a mentorálásra és a tanulásra, amihez fizikai jelenlét kell, és rugalmasabbak a térrel kapcsolatban. Az idősebb kollégáknak fontosabb a stabilitás, a saját hely és a fókuszált munkavégzés. Amikor ezek a generációk egy térbe kerülnek, sokat tudnak tanulni egymástól: az idősebbek a fókuszálásra és a lassításra tanítják a fiatalokat, utóbbiak pedig flexibilitásra és új látásmódra az idősebbeket.
