Kémek, merénylők és katonai hírszerzők ültek egy asztalhoz: Ukrajna átrajzolása is szóba került
Február óta először ült újra egy asztalhoz az orosz és az ukrán küldöttség az Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokon, a béke azonban aligha került közelebb. Az ukrán delegációban ott volt Kirilo Budanov, a korábbi katonai hírszerzési főnök, ma Zelenszkij kabinetfőnöke, vele szemben pedig az az orosz titkosszolgálati tiszt, akit Kijev a Budanov elleni 2019-es merénylet megszervezésével vádol.
Az orosz küldöttséget ismét Vlagyimir Megyinszkij, Putyin elnöki tanácsadója vezette, aki Moszkvát képviselte a 2022-es isztambuli tárgyalásokon, majd a 2025. májusi újrakezdéskor is. Igor Kosztyukov, az orosz katonai hírszerzés vezetője ezúttal is vele tartott. Kosztyukov admirális 2018 óta irányítja a katonai hírszerzést, amelynek neve a Salisburyben elkövetett 2018-as novicsokos mérgezés és a német parlament informatikai rendszere elleni támadás kapcsán is előkerült. A küldöttségben ott volt Alekszej Komkov, az FSZB egyik vezető tisztje, valamint Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes is.
Az ukránokat sem diplomaták képviselték csupán: a delegációt Rusztem Umerov, az ukrán külföldi hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov, valamint David Arahamija parlamenti frakcióvezető erősítette. Jelen volt Szerhij Kiszlicja és Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője is.
A tárgyalások egyik legkülönösebb szereplője Dmitrij Minajev volt, az orosz FSZB kémelhárítási részlegének vezetője, aki szakértőként érkezett Abu-Dzabiba. Az ukrán hírszerzés szerint ő szervezte meg a Budanov elleni 2019-es merényletkísérletet, amikor egy autóba rejtett pokolgéppel próbálták megölni az ukrán katonai hírszerzés vezetőjét. A merénylet meghiúsult, a támadás végrehajtóit később elítélték.
Abu-Dzabiban két munkacsoport tárgyalt párhuzamosan. A katonai kérdésekkel foglalkozó csoportot Alexus Grynkewich amerikai tábornok irányította, itt a tűzszünet ellenőrzéséről és a biztonsági megállapodások technikai részleteiről egyeztettek. A politikai tárgyalásokon a területi követelések okozták a legnagyobb vitát: Moszkva továbbra is a Donbasz egészét követeli, Kijev viszont nem hajlandó átadni azokat a területeket, amelyeket az orosz hadsereg nem tudott elfoglalni.
Az amerikai tárgyalók egy szokatlan megoldással is készültek: átrajzolnák Donyeck és Luhanszk megye közigazgatási határait, így Putyin kiadhatná a győzelmi jelentést anélkül, hogy az ukrán hadseregnek ki kellene vonulnia az általa ellenőrzött településekről. Volodimir Zelenszkij november 11-én, a dublini sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Washington különböző megoldásokat keres, de Kijev nem fogadhatja el, hogy egy szuverén államot saját területeinek átadására szólítsanak fel.
A Donbasz mellett az európai biztonsági rendszer átalakítása is szóba került. Oroszország már 2021 végén átadta Washingtonnak és a NATO-nak az erre vonatkozó követeléseit, amelyek a szövetség katonai infrastruktúrájának az 1997-es állapotokhoz való visszatérését célozták. Alekszej Drobinin orosz diplomata szerint most kétoldalú megnemtámadási szerződések, kölcsönös segítségnyújtási megállapodások és külön biztonsági garanciák is szóba jöhetnek, akár NATO-tagállamokkal is, ám Moszkva továbbra is a NATO keleti jelenlétének korlátozását akarja elérni.
Az abu-dzabi tárgyalások után Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvában folytatta az egyeztetéseket, ahol Vlagyimir Putyinnal találkoztak. Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem fogad el semmilyen szürkezónát, különleges gazdasági övezetet vagy közös orosz–ukrán közigazgatást a vitatott területeken. „Oroszország számára csak egyetlen demarkációs vonal létezik Ukrajnával kapcsolatban: az államhatár vonala” – fogalmazott. Witkoff a moszkvai találkozó után újabb tárgyalási fordulóról beszélt, amelyen már az európaiak is részt vehetnének.
