Beszakadt a forint: Mi történt, és mit mond a Karmelita?
Ebben a héten a forint drámai esése tapasztalható, hiszen egy óra leforgása alatt mintegy négy forinttal csökkent az euróval szembeni értéke. A pénzpiacok zűrzavarát kiváltó események kétségtelenül figyelemre méltóak, különösen mivel a kormányzati intézkedések és a piaci reakciók közötti kapcsolat egyre inkább megkérdőjelezhető.
Csütörtökön az euró árfolyama 381,2 forintról 385,1 forintra ugrott, mielőtt később 382,2 forintra csökkent volna. A hét végül 385 forint fölötti zárással fejeződött be, jelezve a forint instabilitását a nemzetközi piacon.
Az árfolyam zuhanásának hátterében álló tényezők között feltételezhetően egy, még meg nem erősített információn alapuló sajtócikk, valamint a brüsszeli árrésstopkal kapcsolatos eljárások bejelentése állhat. A gazdasági szakértők szerint az ilyen gyors fluktuációk kockázatosak, hiszen a kormány eddigi döntései láthatóan nem befolyásolják a piaci hangulatot.
Az amerikai védőpajzs és a kormány reakciója
Orbán Viktor miniszterelnök több mint egy hónapja Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal, ahol hangsúlyozta, hogy Magyarország amerikai pénzügyi védőpajzsnak örvendhet, ha külső támadások érik. „Jó reggelt, Brüsszel!” – tette hozzá optimistán, sugallva, hogy a jövőbeli pénzügyi nehézségekkel szemben Magyarországnak van kiemelt támogatása.
Most azonban felmerül a kérdés: valóban feszül-e védőháló a forint alatt? A közgazdászok véleménye szerint a devizatartalékok elegendőek a jelenlegi helyzet kezelésére, így a pénzügyi védőpajzs kialakítása nem sürgős. Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője rámutatott, hogy a 50 milliárd euróra rúgó devizatartalék elegendő lehet a külföldi valutaadóságok törlesztésére és a jelenlegi piaci helyzet fenntartására.
A devizacsere-csatorna jelentősége
A közgazdász továbbá kiemelte, hogy egy leendő devizacsere-csatorna kialakítása, amely biztosítaná Magyarország számára a szükséges devizát válsághelyzetekben, javíthatja az ország pénzügyi megítélését. E rendszer már a 2008-as válság és a 2020-as pandémia idején is megmutatta fontosságát.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a pénzügyi védőpajzsok gyakran nem válságközeli országoknak szólnak, hanem olyan államoknak, amelyekkel szoros politikai kapcsolatokat ápol az Egyesült Államok. A cikk írása alapján hazánk mellett Japán és Argentína is ebbe a kategóriába tartozik.
Összegzés: Mit hoz a jövő?
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója, kijelentette, hogy a megállapodás léte, amely a magyar gazdaság mögötti amerikai támogatást jelképezi, kulcsfontosságú stabilitást adhat a jövőben. Kérdés azonban, hogy mi történik, ha a piacok igazán megpróbáltatás elé néznek.
A helyzet alakulása szoros figyelemmel kísérendő, hiszen amennyiben nem sikerül megnyugtató megoldásokat találni, a jelenlegi zűrzavar csak fokozódhat, aminek következményeit a hazai lakosság is megérezheti.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/usa-donald-trump-vedopajzs-forint-euro-orban-viktor.820889.html
