Varga Mihály és a 400 forintos euróárfolyam
A közel-keleti feszültségek és a hazai gazdasági kilátások miatt aggasztó irányokba terelődtek a pénzügyi elemzések. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a legutóbbi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az alapkamat 6,25%-on marad, a várt szélesedően érvényesülő gazdasági hatásokkal együtt. A jegybank ezen lépése nem véletlen, hiszen az MNB módosította a 2026-os GDP-növekedési várakozásokat, azok most már csak 1,7%-ra tehetők, szemben az előző 2,4%-kal. Eközben az inflációs prognózis emelkedett az iráni konfliktus következtében növekvő energiaárak miatt.
Az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter, rámutatott, hogy az elhúzódó iráni konfliktus és az inflációs bizonytalanság miatt a piacon a kivárás tűnik a legjobb megoldásnak. A helyzet eredményeképpen a reálkamat magas, ami kedvező a jegybank számára. Varga Mihály a sajtótájékoztatón a forint gyengülését is megemlítette, hiszen február 28-a óta 15 ponttal esett vissza az euróval szemben. Kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet stabilizálásához jelentős támogatásra lesz szükség, különösen a piaci volatilitás miatt.
A jegybank elnöke felvetette a kérdést is: mit hozhatott volna a piacnak egy 400 forintos euróárfolyam az iráni konfliktus idején? A kérdés nyilvánvalóan a befektetők aggodalmait tükrözi, amelyeket tovább fokoz a nemzetközi tényezők hatása. Varga Mihály véleménye szerint a magas reálkamat fenntart egyfajta mozgásteret a Monetáris Tanács számára a közeljövőbeni döntésekhez.
Érdekes, hogy a piaci hozamok emelkedése globális trendnek számít, így nem figyelhető meg egyedülálló jelenségként a közép-európai régióban. A jegybank vezetése nem tervezi az aranytartalék csökkentését sem, amely tovább növelheti a közbizalom szintjét.
Az MNB friss inflációs előrejelzése alapján az idei infláció 3,8%-ra nőtt, míg a következő évre 3,7%-ot vár a jegybank. Az év végére az inflációs mutató akár 5%-ra is emelkedhet, az eredeti 3,2%-ról való kiigazítás függvényében.