Több mint 21 960 milliárd forintot tartanak a magyar háztartások készpénzben vagy lekötés nélküli bankszámlán
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2026 második negyedévének végén a magyar háztartások összesen 21 960 milliárd forintot tartottak készpénzben vagy lekötés nélküli bankszámlán. Ebből 7799,4 milliárd forint volt készpénzben, további 14 161,1 milliárd forint pedig lekötés nélkül pihent bankszámlákon. Az állomány egyetlen negyedév alatt 1,77 százalékkal, egy év alatt pedig 11,28 százalékkal nőtt.
Ha ezt az összeget egyenlően osztanánk szét az ország lakossága között, fejenként több mint 2,3 millió forint jutna. A szám azonban csalóka: a pénz eloszlása rendkívül egyenetlen, így sok magyar háztartásnak meg sem közelíti ezt az összeget a megtakarítása. A fejenkénti 2,3 millió forintos átlagban ugyanúgy benne vannak a gyerekek és az idősek, miközben a vagyon egy része a magasabb jövedelmű háztartásoknál koncentrálódik. Sok aktív korú magyarnak összesen sincs ennyi megtakarítása.
A pénztömeg jelentős része veszít a vásárlóerőből
A júniusi, 1,7 százalékos éves infláció mellett ez a pénztömeg 373,3 milliárd forintnyi vásárlóerőt veszített egy év alatt, ami fejenként nagyjából 39 ezer forintnak felel meg.
Egy 4,5 százalékos éves hozammal számolva a teljes, készpénzben és lekötés nélküli betétben tartott 21 960,6 milliárd forint után 988,2 milliárd forint hozam keletkezhetne egy év alatt. Ez azonban nem garantált eredmény, hanem egy számítási példa, ráadásul a befektetések kockázata, hozzáférhetősége és költségei is eltérnek.
A megtakarítások egy része már befektetésekben landol
A 18–64 éves magyarok 26 százaléka rendelkezik legalább egy befektetési termékkel – állampapírral, befektetési alappal, részvénnyel, kötvénnyel, ETF-fel vagy kriptovalutával. A befektetők legnagyobb csoportját a havi nettó 300–500 ezer forintot keresők adják, és több mint felük havi jövedelme nem éri el az 500 ezer forintot.
A befektetők többsége óvatos: 53 százalékuk a magasabb hozam helyett inkább a biztonságot tartja fontosnak, és mindössze 6 százalék vállalna komolyabb kockázatot megtakarításainak nagy részével. Az inflációtól 48 százalék, a piaci árfolyamok ingadozásától 33 százalék tart. A befektetők 75 százaléka folyószámlán is tart nem befektetett pénzt, 67 százalékuk pedig készpénzt is őriz.
Részvényt a befektetők 33 százaléka tart, befektetési alapot 30 százalék, ETF-et viszont csak 19 százalék. A TBSZ és az ETF-ek ismerete között is nagy a különbség: a hárommillió forint alatti megtakarítással rendelkezők 44 százaléka ismeri a TBSZ adóelőnyét, míg a tízmillió forint feletti vagyonnal rendelkezőknél ez az arány 82 százalék. Az ETF-ekről a válaszadók 75 százaléka hallott, miközben 42 százalékuk el tudná képzelni, hogy ilyen eszközt vásároljon.
A háztartások teljes vagyona ennél jóval nagyobb
2026 második negyedévének végén csaknem 126 ezer milliárd forintnyi pénzügyi eszköz volt a magyar háztartások tulajdonában, a nettó pénzügyi vagyon pedig 105,9 ezer milliárd forintra emelkedett. A könnyebben mozgatható eszközök – készpénz, bankbetétek, kötvények, befektetési jegyek és tőzsdei részvények – állománya 64,3 ezer milliárd forintot tett ki.
Az Eurostat 2024-es adatai szerint a magyarországi tényleges egyéni fogyasztás vásárlóerő-egységben az uniós átlag 72 százaléka körül alakult, vagyis Magyarország az EU sereghajtói között volt. A mutató nem azonos a jövedelemmel, mert az egyéni fogyasztásba az állam és a nonprofit szervezetek által biztosított szolgáltatások, például az egészségügy és az oktatás is beletartoznak. Az adat ettől még jól érzékelteti a háztartások anyagi helyzete közötti különbségeket.
Nem minden bankszámlán lévő forint „parlagon hever”
A készpénzben vagy folyószámlán tartott pénzre szükség lehet. Egy váratlan kiadás, lakásfelújítás, autócsere vagy munkahelyváltás miatt sok háztartásnak fontos, hogy azonnal hozzáférjen a tartalékához. Biztonsági tartalékként hat hónapnyi kiadást szokás említeni, amelynek elsődleges szempontja a hozzáférhetőség és az alacsony kockázat. Más a helyzet akkor, ha a biztonsági tartalékon felül is hosszú időre lekötetlenül marad jelentős összeg.
A magyar megtakarítási piac közben változik: a háztartások egyre nagyobb része találkozik részvényekkel, befektetési alapokkal és ETF-ekkel, miközben a készpénz és a lekötetlen bankszámlapénz állománya is tovább nő. A kettő jól megfér egymás mellett: valakinek lehet befektetése és több hónapnyi megélhetésre félretett készpénze is. A 22 ezer milliárd forintos összeg mögött így nagyon különböző háztartások vannak: országos átlagként több mint 2,3 millió forint jutna egy magyarra, egy család tényleges megtakarítását azonban ebből nem lehet megmondani.
