Vagyonadó: kulcskérdés lehet a vagyonleltár és az értékelés dokumentálása
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet szerint az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél azt is alá kell támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Mechanikus képlet a cégtulajdon értékelésére
A nem tőzsdén jegyzett társasági részesedéseknél nem a december 31-i állapotból kell kiindulni: a törvényjavaslat szerint egyharmados súllyal az utolsó lezárt üzleti beszámolóban szereplő saját tőkét, kétharmados súllyal pedig a vállalkozás jövedelemtermelő képességét tükröző hozamértéket kell figyelembe venni, utóbbinál 15 százalékos tőkésítési rátával. A hozamérték a társaság utolsó három lezárt üzleti évének átlagos adózott eredményéből indul ki, negatív hároméves átlag esetén a hozamérték nulla.
Az értékelésnél további fontos szabály, hogy 500 millió forint saját tőke felett a beszámoló szerinti saját tőkét a tervezet alapján a rejtett tartalékokkal is növelni kell. Ilyen lehet különösen az ingatlanok, részesedések és értékpapírok könyv szerinti és piaci értéke közötti pozitív különbözet. Cégcsoportnál, kisebbségi részesedésnél, startupnál vagy más speciális esetben már jóval nehezebb lehet az értékelés.
A mechanikus képlettől nem lehet szabadon eltérni pusztán azért, mert egy független cégértékelés alacsonyabb piaci értéket mutatna. Más értékelési módszer csak akkor alkalmazható, ha a beszámolóadatok nem állnak rendelkezésre, vagy a társaság működésének, illetve a részesedéshez kapcsolódó jogoknak a sajátosságai miatt a törvényjavaslat szerinti alapmodell nem alkalmas a vagyoni érték meghatározására.
„Egy későbbi, akár évekkel később lefolytatott NAV-vizsgálat idején már teljesen más lehet egy vagyontárgy értéke, mint a vagyonleltár készítésekor volt. Bár a törvényjavaslat több értékelési módszert is meghatároz, az adózóknak bizonyos esetekben marad mozgásterük. Ezért különösen fontos lesz, hogy az alkalmazott értéket megfelelően dokumentálják, amihez akár külső szakértő segítségére is szükség lehet” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Ingatlan, műkincs: melyik érték az igazi?
Az ingatlanoknál elsőként az előző 12 hónap ügyleti értékét kell figyelembe venni. Ennek hiányában a korábbi tíz év ügyleti értékét indexálják, ezt követően a NAV értékelési modellje, végső esetben pedig ingatlanvagyon-értékelő bevonása következhet. Az 500 millió forint feletti ingatlanoknál legalább kétféle értékelési modellt kell alkalmazni. A műkincseknél már maga a reális piaci érték meghatározása is viták forrása lehet.
A külföldi vagyon és az év végi átrendezés
A magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek külföldi vagyona is beleszámít az adóalapba. A külföldön ugyanarra a vagyonra megfizetett adó legfeljebb a magyar vagyonadó összegéig levonható, csakúgy, mint az ingatlanra fizetett helyi adó és a gépjárműadó. A bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyon is bekerül a rendszerbe.
A december 31-i fordulónap miatt felmerülhet, hogy egyes érintettek még az év vége előtt átrendezik vagyonukat. Ez önmagában nem tilos, de az átrendezés mögött valós gazdasági vagy családi indoknak kell állnia, például generációváltásra való felkészülésnek, öröklési helyzet rendezésének vagy üzleti okból végrehajtott átszervezésnek. Kockázatos lehet viszont az olyan konstrukció, amelynek egyetlen érdemi célja a vagyonadó megkerülése.
2027-től indul az adó, 1 és 1,5 százalékos kulccsal
A törvényjavaslat szerint 2027. január elsejétől az 1 és 100 milliárd forint közötti nettó vagyonra 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonra 1,5 százalékos adó vonatkozik. Adóelőleget nem kell fizetni, az első bevallási és adófizetési határidő 2027. augusztus 31. A családtagok vagyonát főszabály szerint nem számítják össze, a házastársi közös vagyonra ugyanakkor külön szabályok vonatkoznak. A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülő vagyonába számít bele, kivéve többek között az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyont.
Az érintetteknek gyakorlatilag valamennyi vagyonelemüket számba kell venniük. A személyes használatú ingóságok főszabály szerint nem tartoznak az adóalapba, ugyanakkor a 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket, valamint a 10 millió forintot meghaladó értékű járműveket figyelembe kell venni. Ehhez többek között adásvételi szerződésekre, bankszámlakivonatokra, céges iratokra és piaci információkra lehet szükség. A NAV az adóalap kiszámítását segítő kalkulátort is biztosítana.
