Kármán András kiteregette a vagyonadó részleteit: így adóztatnák meg a milliárdosokat
A vagyonadó-fizetési kötelezettség azokat fogja érinteni, akik 1 milliárd forint fölötti nettó vagyonnal rendelkeznek – bankszámlákon, ingatlanban, ingóságokban, céges vagyonban, pénzügyi alapokban vagy akár bizalmi vagyonkezelésben.
Az adó kulcsa a tervek szerint az 1 és 100 milliárd forint közötti vagyonok esetében 1 százalék, a 100 milliárd forint fölötti vagyonoknál pedig a 100 milliárd forint feletti részre vonatkozóan 1,5 százalék lesz, önbevallásos alapon – írta Facebookján Kármán András pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter a részletekről szólva kifejtette: bevallást kell készítenie és fizetnie annak, aki 1 milliárd forint fölötti vagyonnal bír, a vagyonokat nem lehet házastárs vagy kiskorú gyermek nevére íratással elrejteni.
Házastársak esetében a családi vagyonjogi szabályokat figyelembe véve, például házassági szerződés alapján történhet a fizetési kötelezettség megállapítása, de a pár tagjai választhatnak is, hogy a vagyon nyilvántartás szerinti tulajdonosa fizeti be az adót, de meg is oszthatják egymás közt a terhet.
A kiskorúak vagyona a szülői felügyeletet gyakorló szülőéhez sorolódik, kivéve, ha saját keresetről vagy örökölt vagyonról van szó.
Azon ingatlanok esetében, ahol történt adásvétel, a tranzakciótól számított egy éven belül a tranzakciós érték felhasználásával, azt követően pedig annak az értéknek az indexálásával történhet meg az érték megállapítása. Különleges esetekben szakértő bevonására is sor kerülhet.
Az érintett belföldi adózóknak a magyar és a külföldi vagyonuk után egyaránt keletkezik adófizetési kötelezettségük, figyelemmel a nemzetközi egyezmények rendelkezéseire is. A külföldiek pedig a magyarországi ingatlan- és társasági részesedésük után fizetik be a vagyonadót.
A cégértékelések során alapvetően a beszámolókból és a cégek által biztosított további adatokból kell kiindulni, a svájci adójogban is használt módszerek felhasználásával, de – az ingatlanok értékének megállapításához hasonlóan – speciális esetekben szakértő bevonása is indokolt lehet.
„És egy fontos adalék” – tette hozzá a miniszter. „Miután a vagyonadót a társadalmi felelősségvállalás eszközének tekintjük, egy speciális megoldást is létrehozunk hozzá. Az adózók a vagyonadójuk 5 százalékát közcélokra felajánlhatják, hiszen a lényeg, hogy a forintok a magyar emberek javára hasznosuljanak.”
Első alkalommal 2027. augusztus 31-ig, az idei év végi állapotot figyelembe véve kell teljesíteni az adófizetést.
A vagyonadóval kapcsolatban a gazdasági szervezetek sorra adják ki közleményeiket, amelyekben egyetértenek a vagyonadó gondolatával, de finomhangolást javasolnak.
Nem támogatja a vagyonadó bevezetését a jelenlegi formájában a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a VOSZ. Közleményükben kijelentették: a tervezett adó veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését. A kormány terve így komoly ellenállásba ütközhet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bizonyos módosítással és a kockázatok átgondolása mellett kedvezőnek tartja a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítási irányát, a vagyonadónál pedig szét kellene választani a fogyasztási és pénzügyi célú magánvagyont a gazdaságban működő vállalkozói tőkétől.
A Blochamps Capital szerint a társadalmi egyeztetésen nemcsak az adókulcsokra, hanem az értékelési, ellenőrzési és visszaélésgátló szabályokra is érdemes koncentrálni.
A vagyonadó azoknál is komoly problémát okozhat, akik papíron nagy vagyonnal rendelkeznek, de annak jelentős része cégben, ingatlanban vagy más nehezen pénzzé tehető eszközben van. Az adófizetés ilyen esetben akár vagyonelemek kényszerértékesítéséhez vagy nem tervezett osztalékfizetéshez is vezethet. Utóbbi a vállalkozásban maradó, újra beruházható forrást csökkentheti – vélekedett a Niveus.
Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége szerint a tervezett vagyonadó a kistelepülési boltok fejlesztését és fennmaradását veszélyeztetheti.
