Szolidaritási hozzájárulás: megszólalt a pénzügyminiszter az Alkotmánybíróság döntéséről
Az Alkotmánybíróság döntése lehetőséget adott a jogalkotónak a szabályozás megfelelő újrarendezésére, önmagában nem jelent fizetési moratóriumot, és nem jelenti a fennálló kötelezettségek automatikus elengedését – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki azt is hozzátette, hogy nyitottak a párbeszédre a Fővárossal.
Az Alkotmánybíróság szeptember 21-i döntése szerint a szolidaritási hozzájárulás beszedése az önkormányzatoktól alkotmányos. A testület a szolidaritási hozzájárulás rendszerét sem szüntette meg – írta friss Facebook-bejegyzésében a pénzügyminiszter.
Kármán András levezette, hogy „az AB azt kifogásolta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az egyes önkormányzatok fizetési kötelezettségének megállapítása és beszedése során nem álltak rendelkezésre azok az eljárási és jogorvoslati garanciák, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett önkormányzat megismerje, ellenőrizze és szükség esetén vitassa a számára meghatározott összeget. Vagyis a döntés az eljárás alkotmányosságáról szól.
Az Alkotmánybíróság 2026. december 31-i hatállyal hozott döntést, tehát adott lehetőséget a jogalkotónak a szabályozás megfelelő újrarendezésére, vagyis még a kifogásolt részt sem azonnali hatállyal kell módosítani. Ennek éppen az az egyik célja, hogy a jogalkotónak legyen ideje az elszámolási és beszedési rendszer újraszabályozására, miközben az év végéig hatályos jelenlegi szabályozás szerint az önkormányzatoktól a hozzájárulást be lehet szedni. Az Alkotmánybíróság döntése tehát önmagában nem jelent fizetési moratóriumot, és nem jelenti a fennálló kötelezettségek automatikus elengedését.”
A miniszter megerősítette, hogy a kormány ugyanakkor nyitott a konstruktív és érdemi párbeszédre, és a felmerülő szakmai és jogi kérdések rendezését közvetlen egyeztetések keretében tartja célravezetőnek. Egyetértés van abban, hogy a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályozásán módosítani kell – mutatott rá.
„Olyan rendszert szeretnénk, amely egyszerre felel meg az alkotmányos követelményeknek, kiszámítható az önkormányzatok számára, és biztosítja közöttük a szolidaritás érvényesülését.”
A konstruktív együttműködés természetesen kölcsönös hozzáállást kíván, mert a nyilvános vita önmagában nem visz közelebb a megoldáshoz, különösen akkor nem, ha az Alkotmánybíróság döntésének tartalmát vagy annak jogkövetkezményeit nem pontosan mutatják be – tette hozzá.
A cél – szerinte – közös: egy olyan hosszú távon működőképes, kiszámítható és alkotmányos rendszer kialakítása, amelyben az állam és az önkormányzatok egyaránt ismerik a jogaikat és kötelezettségeiket, és amely minden érintett számára biztosítja a közfeladatok fenntartható finanszírozását.
Karácsony Gergely úgy reagált a korábbi döntésre, hogy szerinte az Alkotmánybíróság egyhangú döntése azt mondta ki, hogy az Orbán-kormány által az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes. A főpolgármester akkor hozzátette, „korrekt és mértéktartó partnere vagyunk a kormánynak, hogy elkerüljük a főváros pénzügyi összeomlását, és megalkossunk egy fenntartható és igazságos finanszírozási modellt a főváros és a többi önkormányzat számára.”
