Újabb panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a Spar a magyar kiskereskedelmi különadó miatt
A Spar újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi különadó miatt – írja az osztrák APA hírügynökségre hivatkozva az Economx. A vállalat szerint a magyar szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat.
A cég álláspontja szerint az adóteher mérséklését célzó jogszabály-módosítás a nagy áruházláncok számára a gyakorlatban nem alkalmazható. A beadvány szerint a korábbi kormány által bevezetett különadót az új magyar kormány sem szüntette meg, csupán olyan módosítást hajtott végre, amely lehetővé teszi, hogy a nagy kereskedők több kisebb társaságra bontva működjenek, és így alacsonyabb vagy nulla különadót fizessenek.
Peter Manhartsberger, a Spar vezetője az APA-nak azt mondta: a több száz üzlettel rendelkező Spar Magyarországot nem lehet több száz külön társaságra felosztani. Véleménye szerint a szabályozás „abszurd és zaklató jellegű”. Hozzátette, hogy a vállalati forma megváltoztatására való kényszerítés uniós jogba ütközik.
A vállalat panaszában arra is hivatkozik, hogy az adóelkerülés elleni szabályok alapján a hatóságok nem ismernék el azokat az átszervezéseket, amelyek elsődlegesen adózási célokat szolgálnak.
Az Európai Bizottság idén az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás miatt. A Spar korábban is többször sürgette az uniós fellépést, osztrák politikai támogatással, és már 2022-ben panaszt nyújtott be a különadó ügyében.
A Spar szerint a magyar különadó alapján a külföldi tulajdonú áruházláncok, köztük a Spar, éves árbevételük 4,5 százalékát fizetik be adóként, míg a magyar franchise-hálózatok és egyéb hazai szereplők terhelése nulla és 0,15 százalék között mozog.
A vállalat közlése szerint a különadó tavaly mintegy 80 millió euróval, az árréskorlátozás pedig 30 millió euróval terhelte a Spar működését. Az idei évre a különadó miatti teher közel 90 millió euróra, az árréskorlátozás költsége pedig mintegy 40 millió euróra emelkedhet.
Peter Manhartsberger szerint a két intézkedés következtében a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok, köztük a Spar, a Lidl, a Penny, a dm és a Tesco jelentős veszteségeket szenvednek el Magyarországon. Állítása szerint az intézkedések célja az lehet, hogy a külföldi láncok kivonuljanak az országból és értékesítsék üzleteiket, amelyek iránt szerinte elsősorban magyar befektetők érdeklődhetnek.
