Vége az ingyenpénz korszakának: így osztják szét a 4000 milliárdos gazdaságélénkítő csomagot
Több olyan magyar vállalatra van szükség, amely itthon fejleszt, saját márkát épít, és a nemzetközi piacon is megállja a helyét – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a tizedik Modern Gyárak Éjszakája megnyitóján a BioTechUSA szadai gyárában.
Kapitány István az egyenlő versenyfeltételeket nevezte a gazdaságfejlesztés alapjának. A kormány célja szerinte az, hogy négy év múlva jóval több olyan magyar vállalat működjön, amely hazai tudásra és innovációra építve külföldön is sikeres. Ehhez az induló cégeknek a növekedés következő szakaszaiban is segítségre van szükségük, hogy egy jó üzleti ötletből középvállalat, majd akár nemzetközileg is versenyképes nagyvállalat épülhessen.
A beruházások támogatásánál a Magyarországon megtermelt hozzáadott érték és a hazai beszállítók lehetőségei kapnak hangsúlyt. Ez a külföldi tulajdonú cégek beruházásaira is vonatkozik, ha azok révén magyar vállalkozások kapcsolódhatnak be a nemzetközi értékláncokba.
A házigazda Lévai Bálint, a BioTechUSA igazgatóságának elnöke és társtulajdonosa a vállalkozói tudás szerepét emelte ki. Szerinte ezt a tudást a szabad piac iskolájában lehet megszerezni, ahol a cégek egymással versenyezve bizonyítják, mire képesek. A torzított versenyben szerinte éppen az válik nehezebbé, hogy kiderüljön, kik tudnak tartósan jól teljesíteni. Lévai ezért fogadta bizakodással a miniszter által képviselt gazdaságpolitikai irányt, és úgy fogalmazott, régóta várt arra, hogy a gazdaság irányítóival egyetértsenek abban, mit jelent a szabad piac.
Kevés lesz a tisztán vissza nem térítendő támogatás
A következő évre összeállított, 4000 milliárd forintos gazdaságélénkítő program költségvetési és uniós forrásokra, valamint piaci hitelkapacitásra épül. Kapitány István szerint kevés lesz a tisztán vissza nem térítendő támogatás, a fejlesztési csomagok sok esetben hitelt és vissza nem térítendő támogatást kombinálnak majd, mérhető vállalásokkal. A miniszter példaként a vállalatirányítás korszerűsítését, a mesterséges intelligencia bevezetését és a munkatársak továbbképzését említette. A finanszírozást az adott vállalkozás fejlesztési céljához kötnék, így a program a beruházások mellett az azok működtetéséhez szükséges tudás megszerzését is segítheti.
A külpiacok jelentőségét Kapitány István a Modern Gyárak Éjszakája rendezvény résztvevőinek adataival érzékeltette. Közlése szerint a programsorozathoz csatlakozó 120 vállalat a magyar ipari hozzáadott érték 7,3 százalékát állítja elő, árbevételük közel 80 százaléka pedig exportból származik. A miniszter szerint a külpiacra lépéshez a versenyképes termék mellett arra is szükség van, hogy a cég megszervezze a nemzetközi értékesítést, a logisztikát és a marketinget.
A Lévai család vállalkozása erre is példát ad. A BioTechUSA a megnyitón elhangzottak szerint több mint száz országba exportál, miközben Magyarországon építette ki a gyártástól és a minőség-ellenőrzéstől a raktározáson át a rendelések kiszolgálásáig terjedő működését. A cég fejlődése megmutatja, hogyan erősítheti egymást a hazai gyártási tudás és a nemzetközi márkaépítés.
Az európai ipar megújulása a tagállamokban dől el
Kapitány István az iparfejlesztést a munkahelyek felől is megközelítette. A korszerű technológia és a képzés javíthatja a termelékenységet, ami alapot adhat a magasabb bérekhez. A gyárak mostani megnyitása ezért a pályaválasztás előtt álló fiataloknak is szól. A látogatók közelről láthatják, milyen tudásra van szükség egy modern üzemben, és milyen lehetőséget kínál számukra az ipari pálya vagy később egy saját vállalkozás.
A gazdasági és energetikai miniszter az uniós források minél teljesebb kihasználását a kormány gazdaságpolitikájának fontos részének nevezte. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozta, hogy az uniós társfinanszírozás a magyar kis- és középvállalkozások számára is elérhetőbbé teheti a korszerű technológiát és a hozzá szükséges tudást. Szerinte az európai ipar megújulása a tagállamokban dől el, így a magyar vállalatok mindennapi fejlesztései is alakítják Európa versenyképességét.
