Rögös úton a hazai egészségipar: nem mentőövet kérnek, hanem lehetőségeket
Európában szinte könnyebb eladni egy medtech terméket, mint idehaza – mondta Kovács Kristóf, a Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségének alelnöke, a röntgengépeket gyártó Control-X Medical Zrt. vezérigazgatója. A hazai gyártók előtt álló akadályokról, a nemzetközi terjeszkedésről és a szabályozási nehézségekről szólva kiemelte: a kormányzat részéről van nyitottság, de az egészségipar egyelőre nem első számú prioritás.
A hazai gyártók részesedése a magyar állami egészségügyben használt orvostechnikai eszközök piacán alig éri el a 10 százalékot. A szövetség szerint valódi „win-win-win” helyzetet teremtene, ha a magyar gyártók nagyobb arányban kapnának megrendeléseket, mivel a tagvállalatok a labor- és képalkotó diagnosztika, valamint a szemészeti és ortopédiai implantátumok területén nemzetközileg is aktívak. Számításaik szerint nemzetgazdasági szinten évente akár 100 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni a foglalkoztatás, az adóbevételek és az alacsonyabb árak révén.
Kelet-Közép-Európában a high-tech egészségiparban Magyarország egyedülálló: a csehek és a lengyelek jellemzően egyszerűbb termékekre fókuszálnak, és exportarányuk is alacsonyabb. A szövetség nem az európai közbeszerzési szabályok megkerülését kéri, hanem azt, hogy a hazai márkák ismertek és elfogadottak legyenek a beszerzők körében. Problémaként említette, hogy a kirívóan alacsony árakra vonatkozó szabályozás magyar változata miatt a magyar cégek sokszor azért nem nyertek tendereken, mert túl olcsónak ítélték ajánlatukat.
A szövetség tagvállalatainál az exportarány meghaladja a 90 százalékot. A Control-X Medical esetében az exportmegrendelések mintegy fele Európában realizálódik, 15 százalékuk Dél-Afrikába irányul, emellett Thaiföld és más ázsiai, afrikai országok is jelen vannak a piacon. Európán belül idén Portugália a legerősebb piac, ezt követi Lengyelország és Svájc.
A kórházak adósságállománya a folyamatos ellátást biztosító tagvállalatoknál – például a reagenseket, labortermékeket vagy protéziseket szállító cégeknél – napi szintű, súlyos probléma, sok pénz érkezik késve. A hazai és a közepes méretű európai gyártók egyfajta „szendvicsben” léteznek: felülről a globális multinacionális óriások, alulról az agresszívan fejlődő kelet-ázsiai szereplők szorítják őket.
A Control-X Medical története az Egyesült Államokban kezdődött, ahol a vezérigazgató édesapja 1990-ben alapította meg az amerikai elődcéget, majd a hazait. Ma 30 fős csapattal működnek Dunakeszin, tavaly mintegy 2,9 milliárd forintos árbevételt értek el, ami körülbelül 150 eladott röntgenrendszert jelent. Az árbevétel több mint 5 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre. A diagnosztikai képalkotás az automatizáció és a digitalizáció irányába mozdult el, mára szinte alapelvárás az okos szoftverekkel felszerelt berendezés.
Az európai orvostechnikai rendelet szerinti tanúsítás megszerzése hatalmas többletköltséget jelentett: tavaly közel 100 millió forintot költöttek a kapcsolódó feladatokra. A bejelentett vagyonadó a tagvállalatok tulajdonosait többnyire érinti, és kontraproduktív is lehet, mert arra sarkallhatja őket, hogy kivegyék a tőkét a vállalkozásból ahelyett, hogy visszaforgatnák.
A diagnosztikai képalkotás globálisan évi 5 százalékos növekedés előtt áll. A legnagyobb kitörési pontot a dinamikusan növekvő délkelet-ázsiai piacok jelentik, ahol a nagy ázsiai, amerikai és európai versenytársak mellett megvetett láb hatalmas ugrást hozhat a néhány darabos megrendelésektől a több tucat berendezés értékesítéséig. Az évet terv szerint Abu-Dzabiban egy teveröntgenrendszer telepítésével zárják.
