Kettészakadt a magyar társadalom: a többgyerekesek előnyben
Az utóbbi években a magyar családok reáljövedelme jelentős növekedésen ment keresztül, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 óta átlagosan 70%-kal emelkedett. Azonban a családok jövedelmét a támogatási rendszer struktúrája felásta, így kialakulóban egy mély szakadékot láthatunk a többgyermekes és a gyermektelen vagy egygyermekes családok között. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése rámutatott arra, hogy míg a többgyermekes családok átlagon felül teljesítettek, addig a gyermektelenek és az egygyermekesek komoly hátrányba kerültek.
A családokra vonatkozó támogatási rendszer átalakulásának következményeként egyértelmű előnyben részesülnek a többgyermekesek: például a családi adókedvezmény és a négy vagy több gyermekes anyák adómentessége jelentős mértékben növelte reáljövedelmüket. Az eltérő növekedési ütemek nyomán a kétgyermekes családok reáljövedelme 108%-kal, a három vagy többgyermekeseké 68%-kal, míg a gyermekteleneké 50%-kal, az egygyermekesé pedig 54%-kal bővült az elmúlt 16 évben.
A GKI elemzése rávilágít arra, hogy a családtámogatási rendszer újraszerkesztése kifejezetten a többgyermekes háztartások irányába mozdult el. Az egy gyermekre számított állami támogatás ugyanis kedvezőbb volt a nagyobb családok számára, ezzel ösztönözve a gyerekvállalást, miközben a családi költségek a több gyermek esetén csökkentek. Ezzel párhuzamosan a nem munkához kötött juttatások reálértéke érzékelhetően csökkent; például a családi pótlék aránya az egy főre jutó jövedelemhez viszonyítva 17-20%-ról 6-8%-ra, míg a GYES a 37%-ról 17%-ra csökkent.
Az új Tisza-kormány tervei között szerepel a juttatások megduplázása, beleértve az alanyi jogon járó GYES-t és a családi pótlékot, hogy ellensúlyozzák a befagyasztás óta felhalmozódott inflációt. Emellett különféle kisebb támogatások is várhatóak, például a kelengye és iskolakezdési támogatás a rászorulók számára, amelyek az egygyermekes és egyedülálló szülőket célozzák, akik a legutóbbi években elhanyagoltak voltak.
A kutatás rávilágít, hogy a kormányzati intézkedések a legnagyobb hátrányos helyzetű csoportokat célozzák, ezzel növelve a családtámogatások arányát a legnagyobb szükségben lévő családok esetében. A jövőbeli intézkedések remélhetőleg segítik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, azonban a valós hatásokat csak a támogatási struktúrák tényleges átalakítása után tudjuk megítélni.
