Jared Kushner: Európának közvetlenül egyeztetnie kell Moszkvával
Európának közvetlen tárgyalásokat kell folytatnia Oroszországgal, ha valóban tartós rendezést akar az ukrajnai háborúban – áll abban a bejegyzésben, amelyet Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja tett közzé hétfőn az X-en. Az amerikai elnök veje szerint a konfliktus lezárása nem állhat meg az orosz és az ukrán fél közötti megállapodásnál: a háború utáni európai biztonsági rendszerről Moszkvának és az európai fővárosoknak is egyeztetniük kell.
A bejegyzés az Abu-Dzabiban november 10-én kezdődő orosz-ukrán tárgyalások előtt jelent meg. Az amerikai közvetítéssel zajló egyeztetésen február óta először ülhet egy asztalhoz a három fél. Washington célja, hogy a külön-külön folytatott konzultációk után közvetlen párbeszéd induljon az orosz és az ukrán delegáció között.
Négy területre épül az amerikai közvetítés
Az amerikai különmegbízott szerint Donald Trump eltökélt a háború lezárásában, olyan tárgyalásos megoldást keresnek, amely tartós békét, szuverén és biztonságos Ukrajnát, valamint stabilabb európai biztonsági környezetet teremthet. Kushner négy fő területet nevezett meg, amelyre az amerikai közvetítés épül: a harcok lezárása; hiteles háború utáni biztonsági garanciák kidolgozása Ukrajna számára; átfogó gazdasági és újjáépítési terv; valamint humanitárius intézkedések, köztük a foglyok és civilek hazatérésének elősegítése.
Az amerikaiak Ukrajnával és az európai partnerekkel közösen dolgoznak az ország háború utáni költségvetési és újjáépítési szükségleteinek finanszírozásán. A terv része a létfontosságú infrastruktúra helyreállítása, a magánbefektetések bevonzása és a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése is. Kushner szerint a tárgyalásoknak túl kell lépniük a harcok pillanatnyi kezelésén, a feleknek már most el kell kezdeniük gondolkodni azon, milyen biztonsági és gazdasági rendszer következik a háború után.
Az európai biztonsági intézményrendszer átalakítása is napirenden
Az Abu-Dzabiban kezdődő háromoldalú megbeszélések előtt Kushner és Steve Witkoff amerikai különmegbízott ukrán, európai uniós, NATO-, német, francia, brit és olasz partnerekkel is egyeztet. A találkozók célja az elmúlt hetekben megkezdett konzultációk folytatása Ukrajna háború utáni jövőjéről és Európa biztonságáról. Kushner szerint a tartós rendezéshez végül közvetlen orosz-európai tárgyalásokra is szükség lesz, és azt reméli, hogy az abu-dzabi egyeztetések megteremtik ezek feltételeit, és a közeljövőben szélesebb körű, többoldalú folyamat indulhat.
Ez azt jelentené, hogy az európai országoknak Moszkvával is közvetlenül kellene egyeztetniük a háború utáni biztonsági garanciákról, a katonai átláthatóságról és az esetleges újabb konfliktusok megelőzéséről. Az amerikai különmegbízott az európai biztonsági intézményrendszer átalakításának lehetőségéről is beszélt: Washington a meglévő megállapodásokra és intézményekre építene, de megvizsgálná azok hiányosságait is. A tervek között szerepel a szorosabb politikai konzultáció, a megbízhatóbb válságkommunikáció, a nagyobb katonai átláthatóság és az eszkaláció kockázatának csökkentése, mindezt valamennyi ország szuverenitásának és önálló döntéshozatalának tiszteletben tartásával.
Kushner elismerte, hogy rendkívül nehéz konfliktusról van szó, és komoly döntések várnak a tárgyaló felekre, Washington ugyanakkor abban bízik, hogy Abu-Dzabiban sikerül gyakorlati menetrendet kidolgozni a következő tárgyalási szakaszhoz.
Moszkva nem enged a követeléseiből
Oroszország ugyanakkor gyorsan lehűtötte a békekötéshez fűzött reményeket. Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács hétfői ülésén kijelentette: Oroszország nem hajlandó feladni alapvető követeléseit, és nem fogadja el az ukrajnai konfliktus egyszerű befagyasztását. Szerinte a harcok átmeneti szüneteltetése csak megőrizné az Oroszországot fenyegető biztonsági kockázatokat, és előkészítené egy újabb eszkaláció lehetőségét.
Nyebenzja szerint Moszkva továbbra is a háború eredeti céljainak elérését tekinti feladatának. A rendezés feltételéül az úgynevezett kiváltó okok felszámolását szabta, köztük a nyugati stratégiai fenyegetések megszüntetését, az orosz és orosz ajkú lakosság jogainak rendezését, valamint az általa neonácinak nevezett ideológia visszaszorítását Ukrajnában. Az orosz diplomata szerint ezek nélkül semmilyen megállapodás nem garantálhat tartós békét.
