Durva drágulás és importdömping szorítja sarokba a magyar tejágazatot
A hazai nyerstej értéke ötéves mélypontra zuhant, miközben a sajt- és joghurtimport aránya már a 70 százalékot súrolja. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint az árrésstop azonnali kivezetése, a támogatások felgyorsítása és a közétkeztetés sürgős átalakítása jelentheti az egyetlen kiutat.
Alacsony felvásárlási árak, dráguló takarmány és erősödő importverseny szorítja a magyar tejágazat szereplőit – mondta az ügyvezető igazgató. A közel tíz hónapja tartó válságban a támogatások gyorsabb folyósítása, a közétkeztetés átalakítása és az árrésstop megszüntetése is segítséget jelenthetne.
A tejágazat számára különösen nehézzé teszi a helyzetet, hogy a nyerstej és egyes feldolgozott termékek ára több évvel korábbi szintre került vissza, miközben a működés költségei jelentősen megemelkedtek. „Az elmúlt öt évet nézve az idei évben lehet a legalacsonyabb a Magyarországon megtermelt nyerstej összértéke” – mutatott rá az ügyvezető igazgató.
Felidézte: a magyar tejpiac korábban is átélt jelentős áreséseket. 2016 nyaráig hat hónap alatt 18 százalékkal, kilogrammonként 66 forintra csökkent az ár, ezt azonban a következő fél évben 33 százalékos emelkedés követte. A 2023 januárja és augusztusa közötti, 40 százalékot meghaladó visszaesés után szintén gyorsabb visszarendeződés indult. A mostani válság viszont már közel tíz hónapja tart.
A szakember szerint az eurócentben számított magyar nyerstejár legutóbb 2021 decemberében járt ilyen alacsonyan. A hazai árak alakulásában az árfolyamváltozásnak is szerepet tulajdonít. A feldolgozott termékeknél hasonló folyamatokat lát: a tejfeldolgozók például az 1,5 százalékos UHT tejet idén olyan áron értékesítették, mint 2022 tavaszán, csakhogy azóta az infláció és a munkaerőköltségek emelkedése is növelte a vállalkozások kiadásait.
Újabb költségelemek is megjelentek. Az ügyvezető igazgató számítása szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerhez kapcsolódó EPR-díj tejesdobozonként legalább 8–10 forintos többletterhet jelenthet, miközben ez a kiadás 2022-ben még nem terhelte a feldolgozókat. Egyetlen ágazat sem képes tartósan fenntartható módon működni akkor, ha szolgáltatásainak árszintje négy évvel korábbi szinten áll, miközben az infláció és a munkaerőköltségek emelkednek – fogalmazott.
Megítélése szerint ilyen körülmények között szűkülnek az árrések, elmaradhatnak a beruházások, és veszélybe kerülhet a tejágazat hosszú távú versenyképessége. Úgy látja, a válság a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket egyaránt sújtja.
A gazdaságok helyzetét a takarmányozás drágulása is nehezíti. Az aszály következményei miatt Magyarország Európa egyik legdrágább takarmánypiacává válhatott, így a tejtermelőknek az alacsonyabb bevételek mellett növekvő takarmányköltségekkel is meg kell küzdeniük.
Az ügyvezető igazgató az árrésstopot is bírálta. Álláspontja szerint az intézkedés torzítja a termékpályák piaci működését, és akadályozza, hogy a tényleges költségek megjelenjenek a fogyasztói árakban. Úgy véli, ez a beszállítói árak kialakítására is hátrányosan hat, és a külföldön előállított termékek forgalmazása felé terelhette a kiskereskedelmet.
A tejtermékimport növekedését különösen aggasztónak tartja. Közlése szerint a joghurt és a vaj esetében 70 százalék körüli importarányról lehet beszélni, és mára a sajtoknál is hasonló arány alakulhatott ki; utóbbi termékkörnél korábban mintegy 50 százalékot említett.
A forint erősödését is kedvezőtlennek nevezte az ágazat szempontjából, mert ez ronthatja a spotpiaci és az uniós referenciaárakhoz kötött szerződések jövedelmezőségét. A feldolgozóknál éppen a késztermék-export lehetne az egyik kitörési lehetőség, amelyet megítélése szerint az erős hazai fizetőeszköz mellett csak jelentős, tartósan nem vállalható veszteséggel lehet folytatni.
A nehézségek között a hazai feldolgozókat terhelő díjakat, a munkaerőhelyzetet és a generációváltás problémáit is megemlítette. Úgy látja, ezek együttesen tovább szűkítik a vállalkozások mozgásterét.
A lehetséges segítségek között a támogatások gyorsabb elérhetőségét emelte ki. A termelőknek már kifizetett támogatási előlegek mellett szerinte a tejállatjóléti támogatási kérelmek gyorsabb feldolgozása és a pénzek mielőbbi kiutalása is érdemi könnyebbséget hozhatna.
A közétkeztetés átalakítását ugyancsak sürgette. „A hazai forrásokból fenntartott közétkeztetéshez azonnal hozzá kell nyúlni, a tejágazat nem tud várni holnapig” – hangsúlyozta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió egységes piacán az áruk szabad mozgása mellett korlátozottak a lehetőségek az olcsóbban érkező német vagy lengyel félkemény sajtok feltartóztatására, ezért a hazai termékek piaci pozícióinak erősítését kiemelt feladatnak tartaná. „Az árrésstop eltörlése után lépésről lépésre vissza kell szerezni a polcokat az importtól” – fűzte hozzá.
