Digitális Egészségügy: Robbanásszerű Fejlődés, De A Szabályozás Kérdései
A Covid-19 világjárvány mélyreható változásokat indított el a digitális egészségügy területén, amelynek következményei már most megmutatkoznak. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára hangsúlyozta, hogy a digitális térbe csak orvosi szempontból valid, hitelesített adatokat engedhető be. Ahhoz, hogy a telemedicina stabilan fejlődhessen hazánkban, szükség van egy jól kidolgozott jogi keretrendszer létrehozására – ez a gondolat körvonalazódott a Digital Health Summiton.
Takács szavai szerint a telemedicina fejlődése nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is figyelemreméltó. A vírushelyzet alatt, például, a távkonzultációk száma a járóbeteg-ellátásban átmenetileg növekedett, ám gyorsan csökkent, ahogy a helyzet normalizálódott. Az e-receptek kiállítása terén viszont a növekedés állandósult: naponta a felhőbe 800 ezer e-receptet töltenek fel az orvosok, ami jelentős előrelépésnek számít.
A digitális eszközöktől származó adatok integrálása során a jogalkotóknak ébernek kell lenniük. Takács Péter kiemelte, hogy a digitális egészségügyi rendszerbe csak azok a készülékek adatai kerülhetnek be, amelyeket a megfelelő hatóságok engedélyeztek. Ez fontos lépés az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) hiteles használatához.
Az alapellátás szerkezete is komoly átalakítások előtt áll. Az orvosi praxisok elöregedése és a betöltetlen háziorvosi pozíciók száma magas, ami a jövőbeni ellátás színvonalát közvetlenül befolyásolja. Takács Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a háziorvosok átlagéletkora 60,2 év, ami sürgető kérdéseket vet fel a fiatal orvosok bevonásáról és a praxisok betöltöttségéről.
A világjárvány után a telemedicinális ellátások aránya a háziorvosi praxisokban körülbelül 15 százalékot képvisel, ami lehetőségeket és kihívásokat is egyben jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétett adatai szerint 2022-ben a telemedicina különböző formái már a legtöbb tagállamban elérhetők, de a magyar rendszer még mindig jónéhány szempontból felzárkózás előtt áll.
A háziorvosi ellátás digitalizálása nemcsak a páciensek, hanem az orvosok számára is előnyöket kínál, de a jogi keretek tisztázása elengedhetetlen. Takács Péter példaként említette Izraelt, Szingapúrt és Ausztráliát, mint olyan országokat, amelyek jól alkalmazzák a telemedicínát az egészségügyi ellátásban.
A jövő a digitális egészségügyben rejlik, ám a jogalkotásnak sürgősen reagálnia kell a kialakult helyzetre. Csak így garantálható, hogy a technológiai újítások valódi előnyöket jelentsenek a hazai egészségügyi ellátás számára, és valóban szolgálják a betegeket.
