Ultimátum a horvát kormány felé: a Mol jövedelmezőségét fenyegeti az orosz kőolaj ellátásának akadályozása
Február 26-án a Mol-csoport, Magyarország vezető olaj- és gázipari vállalata határozott lépést tett a horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltetővel szemben. Az olajtársaság ultimátumot fogalmazott meg, amely szerint a horvát feleknek péntekig biztosítékot kell adniuk az orosz kőolaj tengeri úton történő szállításának engedélyezésére. Amennyiben ezt nem teszik meg, a Mol a legmagasabb szinten, az Európai Bizottsághoz fordul jogainak védelmében.
A Mol nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az uniós szabályok szerint a tengeri úton érkező orosz kőolaj importja megengedett, amennyiben a vezetékes szállítás megszakad olyan okok miatt, amelyek a tagállam kontrollján kívül esnek. A Mol már elküldte a szükséges hivatalos dokumentumokat a horvát hatóságoknak, és a magyar szankciós hatóság is megerősítette, hogy a kőolaj importja jogszerű. A Mol képviselői szerint, ha a horvát társaság nem tesz eleget a kérésnek, a Janaf dominanciája a szállítási piacon versenyjogi problémákhoz vezethet.
A Mol sürgeti a Janafot, hogy erősítse meg, hogy átveszi a tengeri úton jogszerűen, mind az európai uniós, mind az amerikai szankciós előírásoknak megfelelően szállított orosz kőolajszállítmányokat. Az olajtársaság nyomatékosan kéri, hogy ne álljon meg a szállítás, hiszen a késedelem pénzügyi károkat is okozhat, amiért a Janafot tartják majd felelősnek.
Politikai szinten Orbán Viktor magyar miniszterelnök világossá tette, hogy a horvát félnek kötelessége bármilyen eredetű kőolajat fogadni Magyarország irányába. A horvát gazdasági miniszter azonban határozottan kijelentette, hogy Horvátország nem kívánja magát a Kreml logisztikai hálózatává tenni, és bár hajlandóak segíteni, az orosz olaj átvétele ellentétes a kormány politikájával.
Ez az ultimátum a Mol gazdasági érdekeinek védelmén kívül egy fontos politikai játszmát is megjelenít, amelynek során Európa energiaellátásának biztonsága és a nemzeti érdekek ütköznek. Az események alakulása a horvát reakcióktól és a jövőbeli politikai döntésektől függ, amelyek formálják a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat.
