Lesújtó prognózis az EBRD-től: Európa és Magyarország előtt újabb kihívások állnak
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) friss jelentésében a gazdasági növekedés lassulását jelzi az előrejelzései alapján, amelyet a közel-keleti konfliktus fokozódása is befolyásol. A Bank becslése szerint Magyarország gazdasága az idén mindössze 1,8, jövőre pedig 2,5 százalékos növekedéssel számolhat, ami az eddigi várakozásokhoz képest jelentős csökkenést jelent.
A londoni pénzintézet, amely 1991 óta támogatja a közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának finanszírozását, közzétette a 2026-ra vonatkozó regionális előrejelzését, amely az EBRD működési területén 3,1 százalékos növekedést, 2027-re pedig 3,6 százalékot vár. Az előző becsléshez képest a növekedési ráták 0,5, illetve 0,1 százalékpontos csökkentést mutatnak.
A bank szakértői szerint a közel-keleti feszültségek következtében az energiaárak emelkedése jelentős hatással volt a régió gazdasági kilátásaira. Az EBRD megjegyzi, hogy az infláció markáns növekedésének is tanúi lehettünk, hiszen tavalyhoz képest a hozzávetőleg 6,4 százalékra emelkedett infláció 1,2 százalékpontos ugrást mutatott a február és április közötti időszakban. Ez a növekedés elsősorban az energia- és élelmiszerárak emelkedésének tudható be.
Az előrejelzés figyelemmel kíséri, hogy az EBRD-információk szerint 2025 végén a térség inflációja lassulásnak indult, ám az idei ára sokk tovább növelte az inflációs nyomást. A közép-európai és balti EU-gazdaságok átlagos növekedését illetően a bank 2,8 százalékos növekedést valószínűsít 2026-ra, míg 2027-re 2,5 százalékot, ami szintén gyengébb az előző becsléseknél.
A magyar GDP várakozásai szerint 2027-re jelentős gyorsulás várható, melyet az uniós beruházások várható beindulása fog segíteni, figyelembe véve az áprilisi országgyűlési választások hatását is. Az EBRD kiemeli, hogy a kormány prioritásai közé tartozik a EU-támogatások újbóli aktiválása, mint a kormány által befagyasztott kohéziós források, valamint a kilábalás elősegítése.
Mindezek a tényezők hozzájárulhatnak a hitelpiaci költségek csökkenéséhez, ugyanakkor az Európai Bizottság becslései szerint az uniós források felszabadítása jelentősen gyorsítani tudja a magyar gazdaság növekedési ütemét.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a hazai bruttó hazai termék volumene az idei első negyedévben 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, míg a negyedéves adatok 0,8 százalékos emelkedést mutattak. Az EBRD prognózisa tehát figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági helyzetet, amely folyamatos változásoknak van kitéve, és a jövőbeli fejlődésre vonatkozóan számos kihívást és lehetőséget is tartogat.
