Varga Mihály és a Magyar Aranytartalék
A legutóbbi parlamenti ülés során Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és Novák Előd között éles eszmecsere zajlott az aranytartalék kezelésével kapcsolatban. A kérdések középpontjában állt, hogy a magyar aranytartalék jelentős része, összesen 15,5 tonna, a Bank of England értéktárában található Londonban. Ez a helyzet potenciális kockázatot hordoz, hiszen egy váratlan esemény esetén mennyire lenne gyorsan hozzáférhető a tartalék Magyarország számára.
Novák Előd felvetette a kérdést, hogy miért nincs a magyar történelem legnagyobb bankrablásának ügyében nyomozás során gyanúsított. Ezzel szemben Varga Mihály a gazdaság stabilizálására és az infláció csökkentésére vonatkozó céljait ismertette. Elmondta, hogy az infláció 2026 májusában 1,8%-ra csökkent, a forint árfolyama pedig 354 forint eurónként, míg a tartalék összege 44 milliárd euróról 61 milliárd euróra nőtt.
A jegybank új tartalékkezelési stratégiát alakított ki, amely lehetővé teszi, hogy a futamidőket két és fél évre hosszabbítsák meg, és a tartalékot biztosabb hozamú eszközökbe fektessék. Varga Mihály hangsúlyozta a kockázatmegosztás fontosságát: Magyarország 95 tonnás aranytartalékának jelentős részét őrzi belföldön, míg 15 tonna Londonban található. Összehasonlításképpen Ausztria aranyának 50%-át belföldön tárolja, 30%-át Londonban, míg Románia és Lengyelország is jelentős mennyiségű aranyat tart külföldön.
A MNB elnöke kiemelte, hogy a kockázatmegosztás elve a nemzetközi gyakorlatban elterjedt, és Magyarország a józan ész politikáját kívánja követni a jövőben is. A parlamenti kérdések és válaszok során Varga Mihály nem reflektált Novák Előd aggályaira, ezzel is felkeltve a közvélemény figyelmét a bankok és a kormányzat közötti feszültségre.
