Az élelmiszerárak drágultak a legjobban Magyarországon az EU-ban, de a bérek is gyorsan nőttek
Az Euronews friss elemzése 26 országban hasonlította össze az élelmiszerárak öt év alatti emelkedését és a minimálbér-változásokat. A vizsgálat célja az volt, hogy kiderüljön, hol engedhetnek meg maguknak a legalacsonyabb fizetéssel rendelkező munkavállalók több élelmiszert, mint 2021-ben.
Az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 34 százalékkal emelkedett az Európai Unióban 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között. Az uniós tagállamok közül Magyarországon volt a legnagyobb, 57 százalékos drágulás, ezt követte Bulgária 54 százalékkal és Románia 53 százalékkal. A legalacsonyabb, 21 százalékos élelmiszerár-növekedést Cipruson mérték.
A 35 európai országot magában foglaló tágabb csoportban Svájcban volt a legalacsonyabb, 5 százalékos növekedés, míg Törökországban az árfolyam és a felívelő infláció miatt az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 752 százalékkal ugrott meg a Covid-évektől számítva.
Az élelmiszerárak már azelőtt emelkedtek az EU egész területén, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. A háború tovább fokozta a nyomást az energia-, műtrágya- és szállítási költségek növekedésével, valamint a mezőgazdasági piacok megzavarásával, ami a szupermarketek áraiban is megjelent.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül az élelmiszerárak Franciaországban 25, Olaszországban 30, Németországban 34, míg Spanyolországban 35 százalékkal nőttek az elmúlt fél évtizedben, amit nagyjából követtek a minimálbérek is.
A felmérés kimutatta, hogy Magyarországon volt a legnagyobb, 93 százalékos minimálbéremelés, míg Németországban 46, Spanyolországban 29, Franciaországban pedig 20 százalékkal nőtt a kötelező legkisebb bruttó fizetés. Törökországban ugyancsak háromszámjegyű volt ez a változás, 823 százalék.
A 2021-es és 2026-os évek számos vonatkozó paraméterét összevetve összességében kiderült, hogy a minimálbért keresők többfelé veszítettek vásárlóerejükből az élelmiszerárakhoz képest. Máltán például egy minimálbéres, aki 2021 augusztusában még száz kosár élelmiszert tudott vásárolni, 2026 augusztusában már csak 94-et. Spanyolországban és Franciaországban is szerényebbre kellett venni a napi beszerzéseket, míg Szerbia és Montenegró esetében 37 százalékkal több alapanyag kerülhetett a kosárba.
A magyar vásárlóerő a sztenderd modellszámítások alapján izmosodott: 2026-ra a béremelések következtében – a rekordszintű árnövekedés mellett – a hazai átlagfogyasztó több mint 20 százalékkal több élelmiszerhez juthatott hozzá a fizetéséből, akárcsak Horvátországban, Albániában, Romániában, Bulgáriában és Litvániában.
