Tovább súlyosbodhat az építőipar helyzete
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss konjunktúrafelmérése szerint az építőipari vállalkozások többsége az elmúlt évek egyik legnehezebb üzleti időszakát éli. A megrendelések visszaesése, az árverseny, a növekvő költségek és a romló jövedelmezőségi kilátások egyaránt meghatározzák a szektor hangulatát.
A 400 cég megkeresésével készült felmérésben részt vevő vállalkozások döntő többsége kedvezőtlennek ítéli meg a piaci környezetet. A cégek 43,3 százalékánál csökkent a nettó árbevétel az előző év azonos időszakához képest, miközben a visszaesést elszenvedő vállalkozások átlagosan több mint 30 százalékos árbevétel-csökkenésről számoltak be. Bár a vállalkozások több mint egyharmada növekedést tudott elérni, az év egészére vonatkozó várakozások pesszimisták: a cégek 60 százaléka további árbevétel-csökkenésre számít, és mindössze 30 százalék vár növekedést.
A megrendeléshiány a legnagyobb probléma
A kedvezőtlen várakozások hátterében elsősorban a kereslet további gyengülése áll. A válaszadók 70 százaléka szerint az elmúlt egy évben csökkent a megrendelések száma, miközben a cégek 80 százaléka a megrendelések hiányát nevezte meg az ágazat legnagyobb problémájaként. A vállalkozások jelentős része a beruházások elhalasztását vagy visszafogását tapasztalja, ami tovább növeli a piaci bizonytalanságot.
A szűkülő piac következményeként jelentősen erősödött a verseny. A válaszadók 90 százaléka érzékelte a piaci verseny fokozódását, és 80 százalék találkozott olyan ajánlattal, amelyet aránytalanul alacsony árúnak tartott. Az árverseny következtében a vállalkozások többsége nem tudta érvényesíteni költségnövekedését áraiban: a cégek 76,7 százaléka egyáltalán nem hajtott végre áremelést az első félévben.
Emelkedő költségek, romló jövedelmezőség
Mindez azért teremt súlyos helyzetet, mert a vállalatok költségei tovább emelkednek. A legjelentősebb költségnövekedési tényező a munkaerőköltség, amelyet a válaszadók 90 százaléka említett. Emellett jelentős növekedés tapasztalható a szállítási, energia- és alvállalkozói költségek területén is. A költségnyomás és az árverseny együttes hatására a válaszadók 70 százaléka arra számít, hogy idén tovább romlik vállalata jövedelmezősége.
A pénzügyi kockázatok növekedését jelzi a késedelmes fizetések magas aránya is. A felmérés szerint a partnerek több mint ötöde késedelmesen teljesít, és a válaszadók több mint fele a lánctartozási problémák erősödését tapasztalja. Bár a vállalkozások többsége még behajthatónak tartja követeléseit, a kintlévőségek kezelése egyre komolyabb likviditási kihívást jelent az ágazat szereplői számára.
Létszámleépítés és strukturális szakemberhiány egyszerre
A bizonytalan piaci környezet a foglalkoztatási tervekre is hatással van. A cégek fele létszámcsökkentésre készül a következő hat hónapban, miközben csupán 13 százalék tervez bővítést. Ugyanakkor a szakemberhiány továbbra sem tűnt el: a vállalkozások 30 százaléka szerint nem áll rendelkezésére elegendő számú vagy megfelelő összetételű szakember. Különösen az építőipari fizikai szakmákban, az épületgépészeti területen és a magasabb műszaki képzettséget igénylő munkakörökben jelentkeznek hiányok, ami strukturális szakemberhiányra utal.
A versenyképesség javítása lehet a kiút
A kedvezőtlen folyamatok ellenére a vállalkozások nem kizárólag a túlélésre koncentrálnak, jelentős részük a versenyképesség javításában látja a kiutat. A következő egy évben a legfontosabb tervezett intézkedések között szerepel a partnerkapcsolatok erősítése, a munkavállalók képzése, a költségoptimalizálás, az új piaci szegmensek felkutatása és a digitális fejlesztések megvalósítása. A digitalizáció területén különösen gyorsan terjednek a mesterséges intelligencián alapuló megoldások, emellett a fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontok is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a megrendelői elvárások között.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az ágazat egészét tekintve 2028 előtt nem várható érzékelhető fellendülés. A 2027-es évben a lakásfelújítások és lakásépítések, valamint a vasúti, kötöttpályás létesítmények beruházásai jelenthetnek kitörési pontot.
