Az izraeli parlament döntése a halálbüntetésről
A kneszet, Izrael parlamentje, jelentős változást hajtott végre a büntetőjogi keretek között, amikor Benjámin Netanjahu miniszterelnök támogatásával elfogadta a terroristák halálbüntetéséről szóló törvényt. A javaslatot a Zsidó Erő párthoz tartozó Limor Szon Har-Melech és a Likud párt képviselője, Nisszim Vaturi terjesztette elő. Az új szabályozás értelmében a halálbüntetés akár akkor is kiszabható, ha az ügyészség nem indítványozta azt, és nem szükséges a bírák egyhangú döntése sem.
A törvény a terroristák halálbüntetése mellett olyan körülmények között is lehetővé teszi az életfogytiglani börtönbüntetés alkalmazását, amikor „különleges indokok” állnak fenn. Az intézkedés 62 képviselő támogatásával, 48 ellenében, és egy tartózkodás mellett került elfogadásra. A jogszabály célja, hogy szigorítsa a büntetéseket azokra, akik az izraeli állam létezését fenyegetik, különös figyelmet fordítva a már elkövetett, életet követelő terrorcselekményekre.
Azonban a törvény több állami intézmény, így a hadsereg, a nemzetbiztonsági tanács, az igazságügyi minisztérium és a külügyminisztérium ellenállásába ütközött. Az igazságügyi minisztérium jogi szempontból „nagyon problematikusnak” találta a halálbüntetés bevezetését, különösen Ciszjordániában. A hadsereg további aggályait fogalmazta meg, miszerint a törvény ellentétes a nemzetközi egyezményekkel, melyekhez Izrael csatlakozott.
Netanjahu kérésére a jogszabályt bizonyos pontjaikban módosították, hogy csökkentsük az alkotmányellenesnek vagy nemzetközi jogba ütközőnek tartott elemeket. Ennek eredményeként eltörölték a kötelezettséget, miszerint a ciszjordániai lakosokat kizárólag katonai bíróságokon kellene ítélni, és a bírák szélesebb mérlegelési jogkört kaptak.
Az új törvény elfogadását követően Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter üdvözölte a döntést, kijelentve, hogy Izrael „megváltoztatja a játékszabályokat”, míg a Demokraták párt képviselője, Gilád Karív, a döntést „szégyennek” nevezte, és jelezte, hogy a jogszabály alkotmányellenességét a Legfelsőbb Bíróság elé kívánják terjeszteni.
A Polgárjogi Egyesület jogvédő szervezet már benyújtotta korábbi keresetét a törvény ellen, mellyel álláspontjuk szerint a jogszabály mértéktelen aránytalanságot teremt a halálbüntetés kiszabásának kritériumai között, és a palesztin lakosságra irányul. A Zulat emberi jogi intézet is bírálta a törvényt, amelyet „faji megkülönböztetésen alapulónak” ítéltek, utalva a törvény modern történelem legsötétebb időszakaival való párhuzamba állítására.
