Megütötte a magyarokat a tőzsdei zuhanás, százmilliárdok tűntek el a megtakarításokból
Csökkent a lakossági megtakarítók összvagyona szeptemberben a friss statisztikák szerint. Nagyon lehúzta az összteljesítményt a tőzsdék lejtmenete, amit az állampapírok és a befektetési alapok csupán kozmetikázni tudtak.
Továbbra sincs érdemi elmozdulás, lényegében már harmadik hónapja egy helyben toporog a magyar lakossági befektetők állampapír-kitettsége. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn publikálta az erről szóló statisztikákat, amely szerint szeptember végén – névértéken, vagyis a felhalmozott kamatok nélkül – 14 595 milliárd forint értékű állampapírral rendelkeztek a hazai magánszemélyek.
Ez csupán 3 milliárddal több, mint egy hónappal korábban, de közel 1100 milliárd forinttal (8,1 százalékkal) haladja meg a 2025 végi szintet. Kijelenthető ugyanakkor, hogy az év harmadik negyedévében alig – összesen csupán 39 milliárd forinttal – nőtt a lakossági kézben lévő állomány.
A számok mögé nézve azonban vegyesebb a kép: szeptemberben a hosszú magyar állampapírokból 74 milliárd forinttal nőtt a magánbefektetők állománya, a diszkont kincstárjegyeknél viszont 29 milliárdos volt a csökkenés, a devizakötvényeknél pedig 42 milliárd.
Közben a külföldi befektetők továbbra is kitartóan vették a magyar államkötvényeket, szeptember végén már 21 958 milliárd forintnyi állampapír volt a birtokukban, egy hónap alatt közel 500 milliárddal nőtt a kitettségük. A hazai bankszektor mérlegében pedig 13 911 milliárdnyi magyar állampapír volt, ők 238 milliárd forinttal növekedtek.
Ha megnézzük a havi tranzakciókat, a bankok 281 milliárd forint erejéig voltak nettó vásárlók (vagyis ennyivel több állampapírt vettek az eladásaiknál), a külföldiek szintén, igaz csak 138 milliárd forinttal.
Szeptemberben a másodpiaci hozamok emelkedtek, így a már meglévő állampapír-portfóliókon átértékelődési veszteség keletkezett, ez a bankok könyveiben 107 milliárd forintos mínuszt jelentett, a külföldieknél pedig 312 milliárdot.
A harmadik negyedév végén így nézett ki az államadósság legnagyobb finanszírozóinak állománya (névértéken): a bankok 13 911 milliárd forint, a lakosság 14 595 milliárd forint, a külföld 21 958 milliárd forint.
Meglepő fejlemény, hogy az állampapírpiacon megtorpanni látszó lakossági kereslet csak mérsékelten erősítette az aktivitást a hazai befektetési alapoknál, pedig bőven akadt idén példa nagyon erős teljesítményt nyújtó alapra. Szeptemberben a háztartások 70 milliárd forintnyival több befektetési jegyet vettek, mint amennyit eladtak. Ezzel együtt a magyar befektetési alapok 14 676 milliárd forintnyi lakossági vagyont kezeltek.
Pedig az árfolyamok és hozamok alakulása szeptemberben nem is kedvezett a lakossági megtakarítóknak, a befektetési jegyeken közel 32 milliárd forint átértékelődési veszteségük keletkezett: ez elsősorban a magyar és fejlett piaci állampapírhozamok emelkedése miatt történt, másrészt szeptemberben a BUX is esett 6 százalékkal, ami a tisztán részvény-, az abszolút hozamú-, valamint a vegyes alapok teljesítményét is leronthatta.
A gyengélkedő BUX azoknak a lakossági megtakarítóknak, akik nem különféle alapokon, hanem direkt módon fektetnek be a hazai tőzsdén, 44 milliárd forint (nem feltétlenül realizált) átértékelési veszteséget okozott, a külföldiek viszont ennél sokkal többet, 506 milliárdot buktak szeptemberben.
Összességében a lakossági értékpapírvagyon így változott augusztusról szeptemberre: az állampapírok állománya 3 milliárd forinttal, a befektetési alapoké 38 milliárd forinttal nőtt, a részvényeké 133 milliárd forinttal csökkent.
A részletes értékpapír-állományadatokat érdemes összevetni a heti forgalmi adatokkal. November első hetében a Fix Magyar Állampapír volt a legkeresettebb, amelyből közel 40 milliárd forint értékben vásároltak a lakossági befektetők, míg a Magyar Állampapír Pluszból 13,5 milliárdnyi fogyott.
